FEHÉR FAGYÖNGY - Viscum album

Fagyöngyök
Ha könny a gyöngy:
A fagyöngyök az erdő könnyei,
Parányi könnyek, mozdulatlanok,
Fák sudarára fagyott sóhajok,
Az erdő könnybe fagyott bánata,
Élősködik, mint minden bánat,
Amely az élet ütemére támad
És lassan észrevétlen
Felszürcsöli vérét a büszke fának"
/Reményik Sándor/

A fagyöngy népi nevén gyimbor, gyomboru, gyöngybuckó, enyvbogyó, lép, gyöngyös madárlép... A fagyöngy növénynév már a XVI. század óta ismert. Az Ortus Sanitatis magyar glosszái között 1525 körül bukkan fel: Uiscus – fay Gewngh.

1578-ban Melius Juhász Péter, 1583-ban Clusius, 1590-ben Szikszai Fabricius Balázs közli a fai gyöngy nevet.

Benkő Józsefnél 1783-ban fái-gyöngy, fejér fa-gyöngy.

1786-ban a marosvásárhelyi Teleki-herbáriumban gyöngy fa,

1792-ben Baróti Szabó Dávidnál fa-gyöngy.

Diószegi Sámuel 1813-ban megjelent Orvosi Fűvész Könyvében fagyöngy. Ugyanitt olvasható a fakín társnév. A fakín az „Új nemi nevek laistroma” fejezetben azoknak a neveknek sorában szerepel, „meljek valami Tulajdonságból vevődtek”, azaz a parazita növény élettani hatására utal.

A fagyöngy a fenyőrigó kedvenc csemegéje. A ragadós anyaggal a kisebb madarakat úgy fogják, hogy az enyvbe mártott vékony vesszőcskéket a madarak leszállási helyére teszik. A ragadós anyag az apró pelyhekhez érve a repülést gátolja. Emiatt az anyag miatt nevezik enyvesbogyónak is. Régi módszer, már Plinius ismertette természetrajzában a madárlép készítésének módját. Nálunk még a XVIII. században is jól jövedelmező volt a készítés és eladás Vas megyében, mint arról Veszelszki Antal (1798) beszámol: „A’ bogyóival a’ fáj-tyúkok, és egyéb erdei-madarak élnek téletzaka, és úgyan ezen bogyóból, minek előtte ősszel a’ dér meg-tsipné, Vas-Vármegyében Madár-lépet készítenek főzés által, mellyet 14.15. forintokon addogálnak-el.” Szádler József 1824-ben írja: „a’ madárfogó lépnek az elkészítésére használják” (a növényt).

A fagyöngyöt főleg a rigók terjesztik (csőrük tisztogatása közben az ágakra kenik, vagy ürülékükkel a magok a fákra tapadnak, ott kicsíráznak, és gyökerük behatol a fába). Innen ered a régi szólásmondás, hogy „a rigó saját magának ürít veszedelmet”. A bajt kereső és halmozó emberre vonatkozik az orosz közmondás: „ülteti, mint rigó a saját kelepcéjét”.

A fagyöngy félparazita növény. Ezt a tulajdonságát már az ókorban felismerték. Plinius Naturalis historiae libri című hatalmas munkájának 16. kötetében azt írta, hogy „Egyes növények ugyanis nem tudnak a talajból élni, és ezért nincs saját lakóhelyük, a máséban élnek. Példa erre a fagyöngy.” Fotoszintetizál, de ehhez a vizet és az ásványi sókat a gazdanövény szöveteiből – speciális szívógyökerekkel – szerzi meg. Ha elszaporodik, igen veszedelmes, csökkenti a fa termőképességét, rontja a fa értékét. Veszelszki 1798-ban ki is adja a kemény utasítást: „Azért, mivel a’ mások’ eledelét eszik, méltók, hogy a’ fákról le vagdaltassanak.” (Rácz János, Növénynevek enciklopédiája)

A fehér fagyöngy összetéveszthető a hasonló életmódot folytató, lombhullató, sötétzöld levelű, sárga álbogyójú fakínnal, vagy más néven, sárga fagyönggyel. Tehát, mivel lombhullató a téli hónapokban már nem találkozhatunk vele. A sárga fagyöngy nem gyógynövény.

ZELENYÁK JÁNOS lekéri plébános (1908): ,,A fagyöngy különféle hatású, aszerint, amint a különféle fákról szedjük. Igy cserfa, körtefa, hársfa gyöngyének kifacsart leve a fülbe csepegtetve fülzúgást és fülfájást szüntet.
Az erdei és jegenye fagyöngye kötésnek alkalmazva daganatot oszlat. Összetörve, illetve porrá zúzva és vízben vagy tejben főzve (3 gramm 2 deci vízben) nyavalyatörés ellen jó. ( Megjegyzés: Csak a bogyó nélküli leveles ágakat használhatjuk belsőleg, mivel a bogyók mérgezőek). Balzsammal, tömjénnel vegyítve és összetörve, régi sebekre kötve gyógyítólag hat.

BERNÁTH JENŐ - ,,Gyógy- és aromanövények": ,,A leveleket, vagy leveles hajtásokat kizárólag a fehér fagyöngyről gyűjtik rendszerint ősszel, télen vagy kora tavasszal, amikor a félélősködő bokrok könnyebben észrevehetők a lombtalan fákon."

MÉLIUSZ PÉTER,,Herbárium" 1578: ,,Fáigyöngy, Fagyöngy enyv, kivel a Madarat fognak. Fél részint melegítő, de nedves és földi hideg természetű bővebben, azért dagadást gyógyít.

Belső hasznai: A cserfának gyöngyének, Mogyorófáé, Körtvélyfáé, ha megfacsarod, füledbe töltes, meggyógyít. Fül mellett való dagadásokat elűz, meglágyít, ha reá kötöd.

• Ha penig a Cser, Mogyoró és körtvélyfa gyöngyét megtöröd, borban megiszod, Kórságot gyógyít, ha élsz vele gyakorta, Fülfájást és fölbe való szemölcseket elront, ha reá kened.
• Ha a fái gyöngyet Temjénnel osszetöröd, ó-sebre kötöd, régi sebeket tisztít és gyógyít.
• A meg nem oltott Mésszel ha összetöröd, a sebre kötöd, régi sebeket tisztít és gyógyít.
• Ha penig a gyöngyét, óltatlan Meszet a bor söprővel össze csinálod, vak körmeket, rút Rihes varakat gyógyít.

(Megjegyzés: a ,,gyöngyét" kifejezés nem a bogyókra vonatkozik, hanem a növényre, a levelekre, ugyanis a bogyók erősen mérgezőek, csak külsőleg használatosak).

SEBASTIAN KNEIPP tiszteletes, természetgyógyász (1821-1897): ,,Ez az élősdi, ellenére minden hivatalos helyről származó buzdításnak és parancsnak, melyek kipusztítását célozzák, az ország legtöbb részében, gyümölcsfákon és erdőkben elég sűrűn található. Vérzéscsillapító és női bajoknál elsőrendű szolgálatokat tesz. Számtalan asszonynak megmentette az életét és huzamosabb használata mellett még epilepsziát is képes meggyógyítani."

VARRÓ ALADÁR BÉLA gyógyszerész úr a fehér fagyöngyről: ,,Egyik leghatásosabb gyógyszere az érelmeszesedés esetében jelentkező magas vérnyomásnak, és az ezzel rendszerint velejáró szédülésnek.
A gyermekgyógyászatban görcsoldónak és epilepszia ellen is használják. (10 gr. 1/4 liter vízre).

Női vérzéseknél sikeresen rendelik főzet alakjában. Bogyói féregűzők.

A szárából és fájából készült por hatással van a vérkeringésre, néha szantálfa porával együtt szokták vízbe, tejbe vagy levesbe főzni. Ha ezenkívül idegcsillapító hatást is el akarunk érni, úgy macskagyökér porát keverjük az előbb említett főzethez.

Bogyóiból, ágacskáiból, sárgás-zöld leveleiből egy nehezen beszáradó, ún. madárenyv-ragasztó készül (légypapír)."

Aki a magas vérnyomására rendszeresen fogyasztja a galagonya teát, azoknak is ajánlatos alkalomszerűen, egy hónapban kétszer-háromszor fagyöngy teát is inni, mivel ezzel erősíti a galagonya jótékony hatását.

Dr. OLÁH ANDOR ,,A természet patikája című könyvében olvashatjuk: ,,A görög mitológiában a fagyöngy örökzöldje a tavasz visszatértébe vetett reményt tartotta fenn. A kelta druidák is nagyon tisztelték, mert amikor minden más növény téli álomba merül, ez zöldell, mintha az életerő belé vonult volna vissza. Az első téli újhold utáni hatodik napon a pap aranysarlóval vágta le a fagyöngy ágait, s mikor lehullottak, a kijelölt férfiak a fa tövében vászonlepedőbe fogták fel őket, vigyázva, ne érintkezzenek a tisztátalan földdel. Majd a fagyöngyből, áldozati állat véréből és hagymából áldást és egészséget adó italt főztek.

A középkori füvészkönyvek mindegyikében találhatunk utalást rá. Collbath angol orvos 1729-ben külön könyvecskét adott ki róla. Hufeland is részletesen foglalkozott vele. Ezután – a népi használaton kívül – feledésbe merült. Kneipp fedezte fel újra és vált értékének hirdetőjévé. Azóta orvosok, biológusok és botanikusok kutatásainak köszönhetően sok titka lelepleződött.

Bizalommal fordulhatnak felé a szív- és érbetegek, mert fő hatóanyaga vérnyomáscsökkentő hatású. Szívre ható polipeptideket is tartalmaz. Hatóanyagai mindig komplex módon befolyásolják a szervezet működését, mennyiségük és összetételük nagyon változó, elsősorban attól a gazdanövénytől függ, melyen a fagyöngy élősködik.

Az almafáról gyűjtött a legértékesebb, valamivel kevésbé értékes a jegenyefenyőn, nyírfán, kőrisfán mövő, legkevésbé felelnek meg a juharról, hársról, dióról, fűzről, nyárfáról gyűjtött egyedek.

Kizárólag a fehér fagyöngy levelei és hajtásai gyógyító drogok. Nyugtató hatású gyógynövényekkel kombinálva ideges szívpanaszokban jó eredmény várható a fagyöngytől.

Kedvezően hat az elhasználódási betegségekben, például érelmeszesedésben, időskori szívártalmakban. A magas vérnyomást csökkenti, az alacsonyat emeli. Ez azzal magyarázható, hogy a szívműködést erősíti, a vérkeringést szabályozza, s ezáltal megszünteti a szédülést, fejfájást, fülzúgást.

2-4 kávéskanálnyi leveles hajtását két és fél deci állott vízben szoba hőmérsékleten áztassuk estétől reggelik. Felét éhgyomorra, reggeli előtt, másik felét utána fogyasszuk el. Aznap esetleg még egy adag fogyasztható.
Fenti fő hatásán kívül elősegítheti a menstruációs vérzések szabályozását, a méhvérzés-zavarok megszűnését is. Fokozza az anyagcserét, az emésztőmirigyek tevékenységét, s ezáltal az előzőleg csökkent testi és szellemi teljesítőképességet.

Daganatellenes hatása is van. "

Dr. KMETH SÁNDOR a fagyöngyről: "Szinte minden fán előfordulhat, mint élősködő, de - szakrálisan is - a tölgyfőn termő példányok hordozzák a legnagyobb erőt. Erdőkben mindig egyszerre több fordul elő, a tündérek birodalmát jelezve. A gyűjtés az őszi napéjegyenlőségtől a tavaszi napéjegyenlőségig aktuális. Az újholdkor és a teliholdkor szedett fagyöngy hatóanyagában érzékelhetően nem, de az elmére gyakorolt hatásában eltérő.

Bogyóját kenőcsben alkalmazzák, belsőleg nem, mert könnyen túladagolható, akár halálos mérgezést is okozhat.

Közvetlen fogyasztásra, forrázat, áztatmány, por elkészítésére a növény vékonyabb ágát, hajtásait, leveleit használják.

A fagyöngy a dózistól függően ellentétesnek látszó tüneteket produkálhat, míg kis mértékben fogyasztva ellazít, addig nagy dózisban görcsöket okozhat. Normálisan használva görcsoldó, nyugtató hatású a simaizomzatra.

• Erősíti az immunrendszert és az idegrendszert, valamint utóbbit, így az érzékelési és a megnyilvánulási folyamatokat is érzékenyebbé, finomabbá teszi. A ritmust minden szinten rendezi és erősíti, segít a lerakódások feloldásában. Enyhe vérzéscsillapító, sebgyógyító, tisztító hatással bír.
• Fokozza a szervezetben az átalakító finomtűz (agni) működését, ezért májtisztító hatása jelentős.
• Csökkenti a testnedvek koleszterinszintjét, vértisztító hatású, a férgeket kiűzi a szervezetből.
• Az érelmeszesedés megelőzésében és felszámolásában használata kívánatos.
• A vérnyomás kóros eltéréseit normalizálni képes, a magas vérnyomást csökkenti, az alacsonyat megemeli.
• A szív szabályos ritmusát segít fenntartani és határozottá tenni. Ezért szívműtét, infarktus után lábadozók igen nagy elővigyázatossággal, és ha lehet, orvosi kontroll mellett fogyasszák érrendszerük megfiatalítása érdekében, mert pulzuscsökkentő hatású.
• A szívcsakrát tisztítja és erősíti, hatása asztrológiai szempontból az Oroszlán jegyben Nap-Hold együttállásként értelmezhető. Egyes vélemények szerint a szívroham megelőzésére alkalmas. Szívproblémák kezelésében galagonyával és kankalinnal kombinálva javasolt.
• A szíven kívül az immunrendszer hatékonyságát is erősíti, egyrészt, mert könnyíti a terheltségét, másrészt segíti a megújulásba.
• Nyugtató, lazító hatású az idegrendszerre és a görcsös zsigeri izmokra.
• Szerecsendióval kombinálva az epilepsziát, macskagyökérrel az idegességet lehet vele hatékonyan kezelni.
• A méh izomzatának görcseit nyugtatja és segíti a megfiatalodásban. Túladagolva viszont erős simaizom-görcsöket provokál, ami a méh vérzésének megindulásához, terhesség esetén vetéléshez vezethet. Az ehhez szükséges adag alig kevesebb, mint a halálos dózis! Az erős görcsök a harántcsíkolt izmokra is átterjedhetnek, ami rángást, fulladást okoz.
• A rendszertelen havi vérzés beszabályozására javasolt.
• Normál mennyisége (maximális mennyiség: fél liter vízbe áztatva vagy forrázva, egész napra elosztva) oldja a gyomorgörcsöt, túlzásban émelygést, hányingert okoz.
• Az ezerjófűhöz hasonlóan erős léptisztító hatású és kismértékben a vércukorszintet is csökkenti.
• A bogyóból készült kenőcs a visszérgyulladásra és fagyásos sérülések kezelésére alkalmas.
• Bogyójának nedve szemölcsírtó hatású, égetett mészporral keverve megtisztítja a krónikus, gyógyulni nem tudó, fertőzött sebeket.
• Közvetlenül nyílt sebbe kenve viszont halálos méreg lehet.
• Az őrölt hajtásokból készült por orrba szippantva a makacs orrvérzést csillapítja.

Lélektani hatás: A tiszta, finom, könnyed minőségeket viszi a lélekbe. A féltékenységet és a kegyetlenséget azáltal oldja, hogy segít túllépni a problémákon az elme dimenzióváltási képességét felerősíti, ezért az álomvilág zavarainak rendezésére (éjjeli bepisilés), a látókör szélesítésére alkalmas. Szünteti az ellenséges érzelmeket, segít a megbékélésben. A szív szorongásait elnyugtatja, hogy az helyet adhasson a szerelem, a szeretet, a bátorság érzésének, amit e növény elősegít. A lélek tisztulási folyamatait felfokozza, ami túlzásban áttételesen félelmek megjelenését eredményezheti, ezért alkalmazásakor az arányokra, egyensúlyra fokozottan ügyelni kell. Felszínre hozza a belátás, a tisztánlátás képességét.

Ellenjavallat: A kellő megfontoltság és a megfelelő mértéktartás nem teszi szükségessé, de mivel állapotától függően minden ember érzékenysége eltérő, állapotos nők legfeljebb homeopátiás dózisban fogyasszák, ha muszáj.

  A cikk Lovassy Ilona gyűjtése