Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Vöröshere - A nép boszorkánya

Vöröshere - A nép boszorkánya
A vöröshere enyhíti a menstruációs problémákat, mint pl. a PMS (premenstruációs probléma), hozzájárul a változó korban lévő hölgyek egészségének és jó közérzetének fenntartásához (pl. hőhullámok csökkentése), meggátolja a melldaganat kialakulását. A férfiklimax tüneteit szintén enyhíti, a potenciaváltozás korában fellépő problémákban kiváló segítség (pl. prosztata megnagyobbodásra)

VÖRÖSHERE (lóhere, réti here) - Trifolium pratense

,,A betegség egyidős az emberrel, a gyógyítás a betegséggel."Az ősember a természetben élt. Minden életszükséglete innen nyert kielégítést, minden eszközét innen vette. Természetes tehát, hogy amikor szervezetének működésében is zavar állott be, innen vette a szereket, melyek a tévútra tért test harmóniáját újra helyreállították. Hazánk különböző vidékeinek gyógynövényei, már évszázadokkal ezelőtt is híresek voltak gyógyító hatásaikról.
A gyógyszerként használt kémiai anyagok ismertté vált utó- és mellékhatásai miatt, az utóbbi években a gyógynövények ismét az érdeklődés előterébe, a gyógynövények hatásmechanizmusának megismerésére felé irányultak.
Megállapítást nyert, hogy a szervezetbe bejuttatott természetes anyagok a szervezet saját szabályozási, belső egyensúly-helyreállítási folyamatait segítik, erősítik. Azonban nincs növényi csodaszer, ahogy kémiai úton előállított csodagyógyszer sincs." /Varró Aladár Béla/

A here (Trifolium) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe és a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó növény nemzeség. Egyes fajai lóhere néven is ismertek. A népi gyógyászatban már évszázadok óta komoly szerepe volt, pl. léguti fertőzések, köhögés, szamárköhögés, gombás fertőzés, gyomornyálkahártya gyulladás, depresszió ellen használták, külsőleg pedig pikkelysömör és ekcéma kezelésére ajánlották. A XIX. századi orvosi könyvekben torok- és gyomorrák gyógyszerként ismerték, mert azt gondolták róla, hogy megakadályozza a rákos daganatok növekedését.

A „lóhere mívelés” első hiteles adatát Johannes Colerus Oeconomia című munkájának 1654. évi kiadása őrzi. Liezicyn szerint termesztése elég szórványosan Észak-Olaszországban és Hollandiában kezdődött a XIV. században. Angliába 1630-ban jutott el Flandriából Weston lordkancellár révén, és itt 1650 körül honosodott meg. 

Az első magyarországi adat a ,,Gazdaságot Tzélzó Újság" 1796. évi számában található, ahol E. Gotthard erfurti professzor ,,A ló-herének egy isméretlen neme" címmel ír a vörösheréről, megjegyezve, hogy „a lóhere a lónak és szarvasmarhának tsupa tsemege, ollyan, mint az abrak”. 

Pethe Ferenc (1805) azt írta, hogy „A’ veres lóher, mely a’ lóherék között nállunk legközönségesebb, és vadon széltére terem, kéttségkívül egy azok között, a’ mellyeket egy mezei gazda méltán ápolgathat.”
A Trifolium arvense nyelvjárási neve, a Felvidéken használatos bikafing a réti lóherét jelöli. Ennek a néphiedelem szerint termékenyítő, fejlődést segítő hatása van. Erre vonatkozik a növény iborka bika hasonneve is: „az iborka igen nő, ha közé teszik”.

Az Erdélyben használatos disznócsucsuka népi elnevezés utótagja az ajakkal, részben az ujjakkal való csettegetést utánzó, a szilaj lovat csalogató, bátorító, a kisgyermeket altatgató, becézgető csucsú indulatszó lehet.

Ősi mezőgazdasági szerepe miatt a lóhere számos vallás szimbólumává vált. Hosszú kultúrtörténete során a treff kártyaszín alapmotívuma is lett. 

A középkorban a lóherét a boszorkányok vajákosságai ellen védő növénynek tekintették. A hagyományos kínai növénygyógyászok gyakorlatiasabb alkalmazását is megtalálták, virágát köptetőnek használták. Az orosz népi gyógyítók pedig asztma ellen is javasolták. Más országokban a lóherét bőr- és szempanaszok gyógyítására szolgáló kenőcsök készítésére, valamint az ödémára szolgáló vízhajtóként, nyugtatóként, gyulladásgátlóként, köhögéscsillapítóként és a rák kezelésében alkalmazták. 

Kísérletek bizonyítják, hogy a lóhere négy tumorellenes anyagot is tartalmaz.

A négylevelű lóhere Szatmár környékén „iratos fű” hírében állt; ,,aki Szilveszter éjszakáján a feje alá teszi, álma beteljesül". Mivel a babonás hiedelem miatt kapós volt a négylevelű lóhere, gyakran becsapták a rá áhítozókat a tenyésztett négylevelű farkasszőlő ’Paris quadrifolia’ vagy a madársóska ’Oxalis’ hasonló alakú leveleivel. (Rácz János - Növénynevek enciklopédiája)


ROSTA ERZSÉBET ,,Hiedelmek hagyományok" című könyvében így ír: ,,A pillangósvirágú lóherének több mint 300 faja ismeretes. A lóhere azonban nem jellegtelen virágáról, hanem levelei számáról lett ismert. A háromlevelű lóheréről feltételezik, hogy a Szentháromságot jelképezi. De már a kereszténység előtt az istenháromságokat szimbolizálta.

Az írek annyira kedvelik a háromlevelű lóherét, hogy nemzeti jelképükké fogadták. A háromlevelű lóherénél sokkal ritkábban lehet rálelni a négylevelű lóherére, ezért tartják különösen szerencsésnek. A négylevelű lóhere azonban csak akkor hoz jó szerencsét, ha véletlenül akadnak rá.

A török emberek szerint a négylevelű lóhere megvédi az embereket és az állatokat a varázslatoktól, valamint a rossz tündérek mesterkedéseitől. Jó szerencsét hoz azoknak akik a házukban ilyen lóherét tartanak. 

A brittek úgy vélik, aki megtalál egy négylevelű lóherét, képes felismerni a boszorkányokat, megpillantani a tündéreket, és alkalmassá válik arra, hogy tisztán lássa a világot.

A svájciak mielőtt vándorútra keltek volna, cipőjükbe négylevelű lóherét tettek, hogy ne fáradjanak el gyorsan és az üzletkötésben szerencséjük legyen.

A németek zsebükbe varrtak négylevelű lóherét, hogy távol tartsa őket minden rossztól, a rosszul tanuló sváb diákoknak meg azért, hogy szorgalmasabban tanuljanak.

A francia férfiak, ha meg akartak hódítani egy lányt, lopva a lány ruhájára tűztek egy négylevelű lóherét, amitől azonnal elnyerték annak szerelmét.

A magyar néphiedelemben a lóheréről – mivel négy levele keresztet formáz – azt feltételezik, hogy alkalmas ördögűzésre, elhárítja a gonoszt, a bajokat, megvéd a kellemetlenségek ellen, ugyanakkor a négylevelű lóherével rontást is tudnak végezni, általa képesek voltak elcsábítani másnak a szeretőjét. A magyarok a négylevelű lóherének csak akkor tulajdonítanak szerencsét, ha mindössze egy szál van belőle, ha több szálból áll, már balszerencsének tartják. Az öt-, hat- és hétlevelű lóherék már olyan ritkaságszámba mennek, hogy megtalálásuk ugyancsak balszerencsére utal."


Dr. ZELENYÁK JÁNOS, lekéri plébános ,,A gyógynövények hatása és használata" (1908): ,,Réti lóhere, borjúvirág, háromlevelű fű, istenke cipóka, piroshere, stajer lóhere, mint értékes takarmánynövényt nagyban termesztik. Vadon is megterem az egész országban.

Kiválóan alkalmas a fehérfolyás (leukarhbe) megszüntetésére. A fűnek erős főzetéből naponkint 2 decit kell bevenni.

Külsőleg a levelek kipréselt levét, hályogos szembe csepegtetik, mert tisztítólag hat. A megzúzott zöld füvet kemény daganatokra kötik, hogy azokat meglágyítsa."


BINGENI SZENT HILDEGARD (XII.sz.) azt írja a lóheréről, hogy ,,meleg is, hideg is, száraz is de hasznos a barmok legelőjén. A gyógyászatnak keveset szolgál, viszont ellensége a szem elsötétülésének. Ezért tedd a virágait faolajba, törd össze őket anélkül, hogy főznéd és kend ezzel az elsötétült szem héját és környékét. De csak abban az órában tedd a virágokat a faolajba, amikor bekened vele. Miután bekented, dobd el őket, mert nincs meg az az erejük, hogy sokáig lehessenek az olajban. Ha a beteget gyakran kezelik így, eltávozik szeméről az elsötétülés."


MÉLIUSZ PÉTER 1578-ban Kolozsvárott megjelent ,,Herbárium - című műve -, melyet az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól írt Magyar nyelvre, és ezt rendre hozta az doktorok könyveiből az Horhi Melius Péter" amelyben többek között így írt a lóheréről: ,,Trifolium, azaz Három levelű fű. Ez igen sokféle. Egyik a réten terem, három levele, szederjes virága vagyon. Ezt hívják réti Lóherének, széles a levele. Igen szárasztó természetű, haszna pedig a magvának és a virágának van.

Ha a virágát a magvával mézes vízben, vagy borban megfőzed s megiszod, igen jó.

Ha penig Clystert csinálsz alól belőle, megfőzed kövér tehénhús levében és alól feladod: tekerő hasfájást, enyves ganét a bélből kihoz, minden bélnek rágását, fájását meggyógyítja.

Az asszonyember vérét is megállatja, ha borban főzi és megissza.

Ha Fa olajban és vízben a Lóhere virágit és magvait megfőzed és reá kötöd a kemény dagadásra és köves Sülre, hamar megérleli a keléseket és sülöket."


CSAPO JÓZSEF ,,Új füves és virágos magyar kert" (1775):

,,Belső hasznai: 

  • Sülyt az emberben eloszlat, borban főzettetvén ez fű, és meg- mézeltettvén, melyet osztán poháronként inni kell.
  • Méhnek meg-keményedését meg-lágyítja ezen módon ki él véle. Egyébként e fűnek s viráginak azon több hasznai vagynak, melyek a Melilotusé az az Sárkerépfűé.

Külső haszna:

  • Bél-szakadást a kis gyermekeken (Enterocele) meg-gyógyítják a virágok olajban főzetettvén, mellyel azt a szakadást kötözni kell.
  • Fő-fájós ember áztassa e virágokat etzetben, vagy rósa etzetben és keszkenőjét meg-áztattván, evvel kösse-be véle homlokát.
  • Esés által megsérült tagokat, haszonnal lehet e fűvel kötöztettni."

VARRÓ ALADÁR BÉLA gyógyszerész úr ,,Gyógynövények gyógyhatásai" című könyvében olvashatjuk: ,,Vadon nő, de termesztik is. Az egész növényt mellteának isszák, hasmenésnél forrázatot készítenek. 

Katarrusos megbetegedéseknél, lesoványodás -, hörgők -, gyomor zavarainál, fehérfolyás, kötőhártyalob (conjunctivitis) eseteiben a virágos növényt belsőleg, külsőleg főzet formájában használják. A lóhere virágát megfőzik, leszűrik, a szüredékhez újabb adag virágot vesznek és újra felfőzik, az így nyert szüredéket kenőcsszerű masszává befőzik és ebben a formában makacs daganatokra, még rákos daganat eloszlatására is igen dícsérik."


RÁPÓTY JENŐ - ROMVÁRY VILMOS ,,Gyógyító növények": ,,A lóhere-teát máj-, epe-, cukorbaj, ízületi és reumás bántalmak ellen fogyasztják. Fürdőjét reuma és ízületi bántalmakra használják, A virágzat gyűjtésére célszerűen fel lehet használni a ,,kamillafésűt". A friss virágzatokat jól bemelegedő padláson kell szárításra kiteríteni, hogy gyors megszáradással megőrizzék eredeti fehér, illetve piros színüket." 


A legújabb tudományos kutatások is igazolták a lóhere gyógyító hatásait:

  • A vöröshere a gyermekáldásra váró nőknél fokozza a termékenységet (magas ásványianyag-tartalmánál fogva).
  • A vöröshere enyhíti a menstruációs problémákat, mint pl. a PMS (premenstruációs probléma).
  • A vöröshere hozzájárul a változó korban lévő hölgyek egészségének és jó közérzetének fenntartásához (pl. hőhullámok csökkentése).
  • A vöröshere segít a változó korban lévő nők ösztrogénszintjét helyreállítani, enyhíti a menopauza kellemetlen tüneteit. Egyes, hormonhiány miatt kialakuló, időskori betegségek (pl. csontritkulás) megelőzésére is ajánlott.
  • Meggátolja a melldaganat kialakulását.
  • A férfiklimax tüneteit szintén enyhíti, a potenciaváltozás korában fellépő problémákban kiváló segítség (pl. prosztata megnagyobbodásra).
  • Energetizálja a szervezetet, általános regeneráló, erősítő hatású, tisztítja a vért, oldja a görcsöket, gyulladáscsökkentő hatású.
  • Hurutos betegség esetén oldja a nyálkát, csillapítja a köhögést.
  • Tartalmazza az összes nyomelemet, ami a mirigyek működéséhez és normális funkciójához elengedhetetlen.
  • Csillapítja a máj-, epe- és vesebetegek kellemetlen tüneteit.
  • Nyugtatja a gyomrot.
  • A benne lévő izoflavonoidok antioxidáns hatásúak, csökkentik a vér és máj zsírszintjét, védik az ereket.
  • Jótékony hatású cukorbetegek számára.
  • Idegrendszeri rendellenességek, hangulatzavarok (pl. depresszió) esetén is hasznos.
  • Orvosolja a bőrproblémákat.
  • Ízületi és reumás panaszok esetén is kiváló.

  A cikk Lovassy Ilona gyűjtése

Tartalomhoz tartozó címkék: vöröshere
Az oldal tetejére