Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Pásztortáska - Társ a női bajokra

Pásztortáska - Társ a női bajokra
A népi gyógyászatban a palástfűvel együtt a női bajok áldásos gyógynövényének tekintették. Nyugtatja a méhizmokat, miáltal csökkenti a fájdalmat. Minden izomfájdalomnál használ a pásztortáskából készült tinktúrával való bedörzsölés. A pásztortáska az ehető növények közé tartozik. Zsenge levelei, salátákba keverve, finom fűszeres íze miatt igen kiválóak, ezen kívül jelentős vértisztító hatása is

PÁSZTORTÁSKA - Capsella bursa pastoris

,,A magyarság a gyógynövények használatát illetően gazdag hagyományokkal rendelkezik. A közép- és újkori orvosbotanikai munkákban, füvészkönyvekben, illetve a XIX.-XX. századi népi orvoslásban használt gyógynövények száma legalább 600-ra tehető." (Babulka Péter)

A magyarságot a gyógynövények hagyományos alkalmazása, gyűjtése, termesztése és vizsgálata terén ,,európai nagyhatalomnak” kell tekinteni. Több mint 400 évvel ezelőtt jelent meg az első magyar nyelvű füvészkönyv, de az ezt megelőző évszázadokban is bizonyítható a gyógynövények széles körű használata.

A világ első gyógynövény kísérleti állomása 1904-ben Kolozsváron létesült. A lakosság a gyógynövények és növényi készítmények iránti igénye azt jelzi, hogy a gyógynövények Magyarországon évszázadokon keresztül szerves részét adták az orvoslásnak és az öngyógyításnak.” (Bobulka Péter)

Honnan lehet tudni egy növény esetén, hogy milyen betegségeket képes meggyógyítani, hogy milyen gyógyító erő van benne? „Nincs semmi, amit a természet ne mutatna meg, és a jelekkel megismerhetjük, ami a megjelöltben rejtve van,” állította Paracelsus.

A füveket, virágokat, magokat, gyökereket, ami orvosságnak kell, mind időben kell szedni, főleg a hónap huszadik napjával kezdődően, a harmincadik napig. Azt tartják, hogy amit a hónap első hetében szednek, csak gyermekeknek használ, amit a másodikban, az ifjú legényeknek és leányoknak, a harmadikban a férfiaknak és asszonyoknak, a negyedikben pedig a vén embereknek és asszonyoknak.

Mindig reggel és tiszta időben kell ezeket szedni! Ez azért fontos, mert Paracelsus szerint ,,minden növény két részből áll: van egy teste, egy anyagi része, és van benne egy szellemi jellegű rész, ez a növény lelke.

A növény gyógyító ereje a szellemi lényegében van és nem a durva formájában, ezt a gyógyító erőt hívta arkánumnak vagy kvintesszenciának. A növények belső természete felismerhető külső tulajdonságaikról, hiszen minden természet alkotta forma lenyomata a belső erőnek.

A megfelelő gyógyszer megtalálásához az orvosnak értenie kell a természet nyelvét. A növények egy sajátos nyelven beszélnek – nem szavakkal, hanem egész lényükkel. A szín, az illat, az íz, az alak, a felépítés, az élőhely, a virágzási és gyümölcsérési idő, a szaporodás, az élettartam, a növények mérgező jellege, hatóanyagai, mozgásai stb. mind kifejezik belső lényüket.

„Ahogy kívül, úgy belül is”– mondta Paracelsus. Ahogyan a tünet is csak egy jel, amely mögött az emberben lévő betegség áll, a növényeken is meglátszanak azok az erők, amelyek bennük hatnak”.


A Pásztortáska a Kárpát-medencében őshonos növény, Rácz János szerint: ,,az emberrel együtt bejárta a világot. Rendkívül alkalmazkodó és termékeny”. A növény felső virágos-leves hajtásait gyűjtjük 20-30 cm nagyságban.
A termése kicsi, szív alakú és az érett termésben mag csörög. Számtalan népi elnevezése a népi gyógyászatban, széles ismertségről tesz tanúbizonyságot: gezemice, büdös-szaporafű, Kisjézus táskája, paptarsoly, pásztorostora, istentáskája, porcogófű, szívkésfű, szűkesfű, békalencse, békatarsoly, csapka, porcogófű, szent György virág, Véráztatófű.

A véralvatófű (német Blutkraut) neve gyógyhatásával kapcsolatos, hiszen a növény véredényre ható, vérzést csillapító szer. A csirkevirág alak Nagykanizsán használatos.

Szikszai Fabricius Balázsnál (1590) ,,Isten taskaia" néven találkozunk vele.

Csapó Józsefnél 1775-ben jelenik meg először a név; a középkori kolostori latinból fordították a pap erszénye és a pásztor erszénye elnevezésre.

Benkő Józsefnél 1783-ban pásztor táskája, pásztor tarsoly, pásztor erszény, illetve pap erszénye, béka tarsoly.

Dr. ZELENYÁK JÁNOS lekéri plébános (1908) így ír a pásztortáskáról: ,,Terem parlagokon, mívelt talajon az egész országban. A legrégebbi idők óta igen jó neve van, és méltán.
Külső vérzések elállítására kiválóan alkalmas. Orrvérzésnél az összezúzott füvet az orrlyukba rakjuk. Véres vizeletnél, hosszadalmas havi vérfolyásnál, aranyérnél, a fű erős főzete mindig jó orvosság.
Külsőleg a leveleket és a fű kipréselt levét, a külső vérzések elállítására szokták használni.”


MÉLIUSZ PÉTER 1578-ban kiadott Herbáriumában így említi:

,,Belső hasznai: A száraz levelét ha veres borban főzzöd, vagy esővízben, akiben a tüzes acélt megoltották, hasfolyást megállat. Aki vért vizelik, meggyógyul, asszonyember vérét megállatja, minden belső betegséget gyógyít.
Ezen haszna, ha vizét veszed, azzal élsz sokszor.

Külső hasznai: Ha e pásztor erszényének a vizes, succusát, kifacsart vizét az orrodba szívod, megállatja az orrod vére járását, sebet gyógyít. Ha csak kezedbe tartod is, ezen haszna, az orrod vérét megállatja.”


VARRÓ ALADÁR BÉLA gyógyszerész, ,,A gyógynövények gyógyhatásai” című művében, melyben egy élet tapasztalatait osztotta meg velünk olvashatjuk: ,,Apró dudva, melynek tőlevele rózsában áll, szárnyasan fogazott, apró virágai fehérek, termése jellemzően fordított szívalak. Ez a növény nálunk mindenütt, szántókon, parlagokon megterem. Hatóanyaga: cholin, acethylcolin, tyramin stb.

A növény egész föld feletti részét gyűjtjük, ennek kereskedelmi neve: capsella bursa pastoris herba

A háborús időkben kedvelt pótszere volt az aranyrozs és hydrastis kivonatnak.

Véredényekre ható, vérzést csillapító szer.

Aranyér elleni kenőcs is készül belőle.

Magas vérnyomásnál használják.”


JOST PETER szerint ,,csodás hatását erős rádioaktivitásának köszönheti”. Valószínűleg ez lehet a magyarázata annak, amit Méliusz Péter állít, hogy: ,,ha csak kezedbe tartod is, ezen haszna, az orrod vérét megállatja.”


A bükki füves ember, SZABÓ GYURI BÁCSI véleménye a pásztortáskával kapcsolatban: „...erről a növényről érdemtelenül keveset lehet olvasni a gyógynövényes könyvekben.

A vérkeringést serkentő hatásánál fogva, nagyon sokoldalúan felhasználható gyógynövénynek ismerem. Ma a világon nagyon sokan szenvednek magas vérnyomásban, és az igaz, hogy a pásztortáska nem a legjobb vérnyomás csökkentő, de a vérkeringés gyorsításán keresztül tisztítja az ereket. Ha tehát 80% galagonya virágos ágvégéhez teszünk 20% pásztortáskát, akkor egy kiváló vérnyomáscsökkentő és értisztító teát tudunk készíteni.

Akinek a lábában az erek nagyon el vannak meszesedve, és már nehezen tud járni, igyon meg minden reggel és este egy-egy csésze pásztortáska teát.  A teakészítéskor használt és leforrázott füvet ne dobja ki, hanem éjszakára, felmelegítve, tegye oda ahol görcsöl, és hagyja rajta a dunsztkötést reggelig. 

Orrvérzésnél, fájdalmas vizelésnél, de még fehér folyásnál is használ ez a tea, ha naponta 1-2 csészével megisznak belőle.

Fontos lenne, hogy az egészséges emberek is néha fogyasztanák a pásztortáska teáját, az ereik tisztán tartása érdekében.”


A népi gyógyászatban a palástfűvel együtt a női bajok áldásos gyógynövényének tekintették. Nyugtatja a méhizmokat, miáltal csökkenti a fájdalmat. Minden izomfájdalomnál használ a pásztortáskából készült tinktúrával való bedörzsölés. 

Tinktúra készítése: Teljes virágzáskor szedett pásztortáskával töltsenek meg egy befőttes üveget, a tőleveleket is feltétlenül szedjék le és tegyék az üvegbe összevágva. Az így elkészített fűre töltsenek gabonapálinkát, amíg el nem lepi. Jól zárják le az üveget, és naponta kétszer-háromszor alaposan rázzák fel, hogy a hatóanyagok jól kioldódjanak a növényből. Egy hét után szűrjék le, és alkalmanként, izomfájás esetén dörzsöljék be a fájó részt. 
Ne ruhára helyezve kenjék be vele a fájó izmokat, hanem egy keveset a kézre öntve kell bedörzsölni azokat.

A pásztortáskának eddig még semmi káros mellékhatását nem tapasztalták, viszont: hét éven aluli gyermeknek ne adjunk, valamint terhes anyáknak nem ajánlott a használata, mivel könnyen megindíthatja a szülést! Akik rendszeresen gyógyszert szednek, kérjék ki a kezelőorvosuk véleményét a pásztortáska használatával kapcsolatban!

A pásztortáska az ehető növények közé tartozik. Zsenge levelei, salátákba keverve, finom fűszeres íze miatt igen kiválóak, ezen kívül jelentős vértisztító hatása is van, amire ilyenkor tavasszal, nagy szüksége van a szervezetünknek. Borsóízű leveleiből leveseket, spenótszerű mártásokat készíthetünk.

Gyűjtéskor figyeljünk oda, hogy csak tiszta helyről gyűjtsük a gyógynövényt!


  A cikk Lovassy Ilona gyűjtése

Tartalomhoz tartozó címkék: pásztortáska
Az oldal tetejére