PALÁSTFŰ - Alchemilla vulgaris

Ma, amikor már rég nem a számunkra elrendelt és születésünk idején, az általunk vállalt helyes úton járunk, a természet jótékony erejének a megismerése, segíthet bennünket, hogy visszatérjünk a helyes életmódhoz, hogy teljes, EGÉSZséges életet élhessünk. Ehhez a tudást, a ,,Könyvet", mindenki önmaga kell megírja, hiszen nincs két egyforma ember, nincs két ugyanolyan betegség, nem lehet általánosítani és egyforma gyógyító módszert előírni, csak JAVASOLNI lehet!

A palástfüvet eleink az anyaság szimbólumának tartották, és Boldogasszony palástja, vagy Boldogasszony tenyere elnevezéssel illeték. A levelek közepén legtöbbször egy harmatcsepp jelenik meg, amiről a gyermekeknek azt mesélték, hogy ez a törpék reggeli itala. A tudományos vélemény azonban azt feltételezi, hogy ez a csepp nem harmat, hanem a levél erősen koncentrált hatóanyagának kiválasztódása.

Előfordulása, magasabb fekvésű helyeken, réteken, erdők szélén, főleg hegyvidékeken nő. Apró, zöldessárga virágai áprilistól júliusok, magasabb fekvésű helyeken még tovább is virítanak. Ezer méter felett megtalálhatjuk az ezüstös palástfüvet is.

A palástfűből és az ezüstös palástfűből is a teljes növényt gyűjtjük virágzás idején, később csak a leveleit.

A népünk hittel vallja, hogy ezen a csodálatos növényen, Nagyboldogasszony Anyánk áldása van, és a fiatal leány kortól egészen a változás koráig, elengedhetetlen gyógynövénye a nőknek, ugyanis minden női bajra enyhülést hoz. A népi tapasztalat szerint, olyan gyógynövény, amely a női nemi szerveket – mindenek előtt a méhet – erősíti. Így az anyaságra való felkészülés, valamint a szülés előtti és utáni kezelés folyamán nagy segítség. Ennek a szelídséget, bájt ötvöző kis növénynek a lélektani hatása is igen jelentős az anyaszerep vállalásakor.

ZELENYÁK JÁNOS lekéri plébános könyvében olvashatjuk: ,,A közönséges palástfű, Boldogasszony palástja vagy tenyere, karéjos bokál, oroszlántalpfű, oroszlánláb a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik.
Szíves alapú levelei kerekdedek, vagy vesealakúak, hosszúnyelűek és 5-9 karéjúak. A karéjok lekerekítettek, sugár irányában redősek és fűrészesek. Bogernyős virágzatából később fürtös ágak nyúlnak ki. Virágai aprók, zöldek, csészéje nyolc metszetű, pártája hiányzik és néha csak 1-2 porzója van. Egymagvú csészéjét a maradó csésze ékesíti. Terem magasabb hegyi legelőkön az egész országban.

Használata: Mint összehúzó szer, a gyökér és a fű már régóta van használatban, különösen altesti bajoknál és bélelgyengülésből eredő hasmenésnél.

• Női bajoknál, úgy mint fehérfolyásnál a gyökér főzetét szintén ajánlhatom.
• A fűnek kisajtolt levével a nyavalyatörtést (epilepszia) is kezelhetjük.
• Külsőleg a friss fűvel, vagy annak főzetével a sebeket bekötözzük.
• Torokgyulladásnál és torokdaganatnál a fú és a gyökér vize mint gargarizáló szer kitűnően bevált."

BERNÁTH JENŐ ,,Gyógy - és aromanövények" című könyvében írja a palástfűről: ,,Azokon a helyeken ahol gyűjthető, a száradás napokig elhúzódhat, mert a termőhelyen magas a levegő viszonylagos nedvességtartalma. A száradás aránya öt az egyhez.
Farmakológiai hatásában: helyi vérzéscsillapító, fokozza a vérerek falainak ellenálló képességét, illetve rugalmasságát. Gátolja egyes kórokozó baktériumok fejlődését."

DIÓSZEGI SÁMUEL ,,Orvosi füvészkönyve" (1812) szerint: ,,A karélyos Bokál leveleinek gyengén összvehúzó és szorító ereje van. Öntött theáját dícsérik a tüdő gyengesége és a fejér fojás ellen, de leginkább tsak külsőképpen élnek vele a sérvésnek, torokdagadásnak, tökösségenek s.a.t. kötözésére."

VARRÓ ALADÁR BÉLA gyógyszerész úr tanácsai: Hatóanyaga: csereanyag, keserű, stb. Alchemillae herba a drog.

• Bélkatarrus és erős havivérzés népies gyógyszere.
• Cukorbajosoknak ajánlják.
• Dicsérik kitűnő hatását heveny gyulladásnál és hosszadalmas gennyesedésnél is.
• Szülésnél előállott belső sérülésnél és korai sérvnél seb gyógyítására is használták.
• Újabban igazolva van felhasználása hasmenésnél és az anyaméh erősítésére.
• Fejfájás ellen főzetét egészen forrón isszák."

JOHANN KÜNZLE a svájci Zizersben tevékenykedő, gyógyfüvekkel foglalkozó tiszteletes ,,Gyógynövény-Atlasz" című könyvében írja a palástfűről: Künzle elmondja a növényről, hogy ,,ősidők óta ismerték gyógyhatását. Innen származik a neve is Alchemilla, azaz varázsfű. Mint tea gyorsan hat. Ha melegen fogyasztjuk, jó mindenféle fejfájásnál, náthánál és szemgyulladásnál. Segít mindenféle bajon, amely az altestben jelentkezik, ha gyulladás, gennyesedés, fekély, folyás, sőt néha sérv is az.

• Világos, hogy idült állapotú bajoknál használatát huzamosabb időn át kell folytatni. Ebben az esetben a nőkön végzett operációknak a kétharmada fölöslegessé válnék.
• Kitűnő ezen kívül belső sérülések, bordatörések kezelésénél, akár ütés, akár esés által keletkeztek azok. Ilyenkor az Alchemilla gyorsan megszünteti a lázat és gyulladásokat, a mellett sietteti a gyógyulást. Ebben az esetben a tea fogyasztását napi 1-2 literre kell emelni. Kankalinnal vegyítve igen kellemes tea, mely egészséges alvást is biztosít.
• Jól segít még elhájasodásnál is, ha ez nem túltáplálásból vagy mozgáshiányból származik.
• Minden gyermekágyas asszonynak 8-10 napig bőségesen kellene innia ebből a növényből.
• Külsőleg, összezúzva és borogatásként a palástfű gyógyít sebeket, szúrást, vágást. Ennek a teának a folyamatos fogyasztásától azok a gyerekek is megerősödnek, akiknek a jó táplálkozás ellenére fejletlenek az izmaik. Szedhető májustól augusztusig."

SZABÓ GYURI BÁCSI a palástfűről: ,,A palástfüvet mi elsősorban a nők gyógyszerének tartottuk, hiszen a menstruációs vérzések csillapítására, a szűléseknél előforduló belső sérülések gyógyítására, a méh erősítésére, belső izomerősítésre használtuk. Ma is elsősorban a női ivarszervek gyógyítására javaslom a tea használatát. De gyomor- és bélhurut ellen is eredményesen fogyasztják, sőt, a gyulladásban lévő aranyérre borogatásnak is nagyon jó. A nők változókori állapotában is jó szolgálatot tesz egy-egy csésze palástfűtea elfogyasztása. Egészen forrón a fejfájásokat is megszünteti, kivéve az ideges fejfájásokat. Parkinson-kórban szenvedő emberek feltétlenül igyanak meg napi egy-két csésze palástfűteát. Lassítja az izomsorvadást".

• A magasabban fekvő helyeken nőtt palástfüvet a nép ezüstös palástfűnek is nevezi, mert leveleinek az alja ezüstösen csillog.
• Az ezüstös palástfű különösen elhízás ellen jó. Naponta két-három csészével elég meginni, hogy kedvező hatását kifejtse.
• A gyengécske kisgyerekek szemlátomást megerősödnek, ha fürdővizükbe palástfüvet, még inkább ezüstös palástfüvet keverünk. Egy fürdőhöz kb. 200 gramm kell belőle.
• Pásztortáskával összekeverve, izomsorvadás, súlyos és gyógyíthatatlannak látszó izombetegségek esetén is segít.
• Még szklerózis multiplexnél is alkalmazzák ezt a kiváló gyógynövényt”.
• A palástfűteát mint a legjobb szerek egyikét, ajánlhatjuk foghúzás utánra. Egy napon belül begyógyítja a sebet, ha többször öblögetünk.
• Pásztortáskával együtt még a méhelőesés és lágyéksérv esetén is segít. Az utóbbi említett esetekben napi négy csésze palástfűteát kell inni, ezt lehetőség szerint frissen szedett növényből készítjük, és napközben kortyonként fogyasztjuk.

Teakészítés: 1 púpozott teáskanálnyi füvet adunk 1/4 liter vízhez. Csak forrázzuk, rövid ideig állni hagyjuk.

Pakolás: a friss növényből megfelelő mennyiséget megmosunk, egy deszkán összezúzzuk és felrakjuk.

Fürdőadalék: egy teljes fürdőhöz 200 gramm szárított vagy néhány marék friss füvet adunk, egy vödör hideg vízben éjszakára beáztatjuk, másnap az egészet fölmelegítjük és ezt a folyadékot a fürdővízbe öntjük.

  A cikk Lovassy Ilona gyűjtése