Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Babérlevél - Egészség a konyhában

Babérlevél - Egészség a konyhában
A magyarság, amikor növényi fűszereket használ az ételei elkészítéséhez, azt a finom ízek elérése mellett főleg azért teszi, mert ezek a gyógyító növények nem csupán a változatos zamatát adják meg az ételnek, de fontos betegség megelőző szerepük is van. 

Babérlevél - Laurus nobilis

A fűszerek szerepével kapcsolatban a Wikipédiában a következő írást olvastam: ,,Néhány fűszernek az a feladata, hogy a kellemetlen szagokat eltüntesse, vagy az erős ízeket gyengítse, ilyenkor kissé több fűszert használunk (Például a bélszag eltüntetése miatt az egybesütött liba, kacsa, tyúk hasüregét majoránnával bedörzsöljük, majd csokorba kötött petrezselyem zöldet teszünk bele)”. Ennyi lenne?

A babér története

Népi elnevezés: A régi magyar nyelvben borostyán, illetve illatfa volt a babér neve. Az úri üvegházakban ugyan megjelent vedrekben a babérfa, de nem volt általánosan ismert a növény. Eleink a babért csak patikából szerezhették be, mint babérlevelet. 

Apolló számára ez a fa őrzi szerelme emlékét. Ezért vették körül az Apolló-szentélyeket mindenütt babérligetek. Apolló a lant, a költészet istene is volt, a költők ezért babérral koszorúzták magukat.

A római hadvezérek babérlevélbe csomagolva küldték a győzelemről szóló üzenetüket a császárnak. Az ókori hiedelem szerint babérfába nem csap a mennykő; Tiberius császár ezért zivatar előtt a fejére babérkoszorút tett.  Ennek a hiedelemnek késői nyoma a magyar irodalomban Greguss Ágost 1873-as fordítása: „Babérod a villámtól meg nem őriz.” 

A babérkoszorú jóval később is megmaradt a kitüntetés szimbólumának. A doktorrá avatottat is gyümölcsös babérággal koszorúzták, a baccalaurus (azaz ’babérbogyós’) kitüntető szó, és a baccalaureatus tudományos minősítés neve innen ered. 1560-ban a Gyöngyösi Szótártöredékben is jelképe az érdemnek: „Borban baclarius” a nagy italú ember.


A magyarság, amikor növényi fűszereket használ az ételei elkészítéséhez, azt a finom ízek elérése mellett főleg azért teszi, mert ezek a gyógyító növények nem csupán a változatos zamatát adják meg az ételnek, de fontos betegség megelőző szerepük is van. Tehát a magyarság számára a fűszereket, az ásványi fűszerekkel együtt, azok a gyógynövényeket jelentik, amelyeket a betegségek kialakulásának a megelőzésére használnak. 

Hogy milyen ételhez, milyen fűszer a legmegfelelőbb, azt az illat és az íz érzékelésének közvetítésével, a belső hangunk, ,,ízlésünk” irányíthatja, amely mindig rávezet a megfelelő gyógyító ,,eszközre”, az az a fűszerre. 
Ezzel magyarázható az a tény, hogy egyazon ételek elkészítésekor, esetenként, konyhánként, más- és más fűszer használatos főzéskor, amely egyetlen kultúrán belül is igen változatos. Azt, hogy a nyugati kultúrákban, ez a magyarság számára meglévő tudás teljesen ismeretlen, megdöbbenéssel tapasztaltam.  Szerintük a fűszerek használatának célja, csupán az alapanyagok ízének kiemelése, kiegészítése, összhangba hozatala.


Néhány érdekesség Jan-Öjvind-Swahn A fűszerek zamatos története című könyvéből: ,,A civilizáció kialakulása a főzéssel kezdődik – a főtt vagy sült hús sokkal gyorsabban elfogyasztható, így rágás helyett több idő marad a gondolkodásra, alkotásra”. - ,,Az ókori egyiptomi patikák valóságos fűszer raktárak is voltak, mivel a fűszer gyógyászati célokat is szolgált (...) Az antik étkezési kultúra a fűszerek szeretetével együtt eltűnt a középkorban, a változás az északi és keleti törzsek migrációjának tudható be. A kifinomult római főzési praktikákat lassan elfeledték, mert a hatalomra jutott barbárok meglehetősen primitív táplálkozási szokásokat honosítottak meg. 

A Közép-Ázsából származó hunok például a nyereg alatt tartották a marhahúst, így az a mozgásnak köszönhetően megpuhult, és átvette a ló verítékének a sós ízét”.  Ez a hunok kultúrájáról kialakított kép, mind a félretájékoztatás, valamint az ismeretek hiányából való tudatlanság eredménye. Ebből kifolyólag, az író nem tudhatta, hogy a hús a nyereg alatt, nem a táplálkozási szokások miatt volt, hanem egy lovas nép hatalmas gyógyító tudásának a része, amellyel a társát, a lovát védte meg a nyereg által okozott esetleges kisebesedéstől.


Anonymus írásaiban olvashatjuk: ,,A IX. században a Kárpát-medencében érkező Árpád népe konyhaművészete- különösen a fejedelmi udvaré- a belső ázsiai lovas népek étkezési szokásait és rítusait őrizte. Más volt, magasabb gasztronómiai szinten állt, mint a korabeli nyugat-európai konyhák, ahol a húst nyárson sütötték (előfordult, hogy először megfőzték, és csak utána sütötték meg)”. 


A magyarok valódi tudását a fűszerekről/gyógynövényekről megtudhatjuk a máig hűen megőrzött NÉPI HAGYOMÁNYAINKból, gyógynövényes könyvekből. Hatalmas, csodálatos tudás az, amit eleink ránk hagytak. Ismerjük, becsüljük meg ezt a kincset, használjuk, tegyük mi is életünk részévé, hogy megőrizhessük a jövő nemzedékek számára. 


BINGENI SZENT HILDEGARD ,,A természet gyógyító ereje" című művében így ír a babérfáról: ,,A babérfa meleg, és valamennyire száraz is, és az állhatatosságot jelenti. A babérfa kérgéből és leveleiből préseld ki a nedvet, búzaliszttel készíts belőle sütiket, majd porítsd ezeket. Mézes vízbe tégy valamennyit ebből a porból és gyakran idd ezt, ami minden szennytől megtisztítja a gyomrodat. 

Akit a köszvény vagy a láz gyötör, törje össze a babérfa bogyóit és adjon hozzá feleannyit a gyümölcstermő fa porából (a legjobb a vadalma), vagy ha ez nincs, akkor keverj hozzá porrá tört görögszénát, forrald fel borban és idd melegen. A köszvény és a láz így elhagy.

A bogyókból préselt olaj is használ a köszvény ellen, ha a fájó részt bekenjük vele. Ha még hozzáteszünk az olajhoz harmad részt a nehézszagú boróka nedvéből, erősebb lesz, gyorsabban áthatol a bőrön, hogy meggyógyítson."


MÉLIUSZ PÉTER Herbáriumában (1578) olvashatjuk: ,,Bajfűfa, akiből olajat csinálnak. Melegítő természetű a magva és a levele.
Belső hasznai: A Laurea baccának a magváról vond le a héját és törd meg Mézzel, vagy édes borral főzd össze, hidegen add innya, az aszú kórságot, szomjúságot gyógyít, hurutot, fulladást, náthát, Mellyet gyógyít.
Borban igyad a magvát törve, hasfájást gyógyít, Kövöt ront. Ha a Laurus magnak héját törve borban iszod, de két pénznyomónyi legyen (megj. 1 drachma =6 pénznyomónyi, azaz 1 gr) akit iszol, gyomrot melegít.

Külső hasznai: A Laurusnak a levele mérget gyógyít, csengését és fájását a fülnek gyógyítja a Laurus succusa. A laurus olaj melegítő, lágyító, rekedéseket a testben kinyit, Colikát ront, hideg hasfájást, főfájást, Májnak, Vesének, Lépnek, Inak fájását meggyógyítja, minden nyers nedvességet megemészt."


DIÓSZEGI SÁMUEL ,Orvosi füvészkert" című könyvében írja: ,,A nemes Babírt némelj kertekben termesztik, de a nép gyümöltseit és leveleit esméri, és a Kereskedőktől eledelek fúszerszámozására vészi. Az égettbor, meljben bogyóit áztatják, jó gyomorerősítő házi szer, és a vizibetegség ellen óltalom. Leveleivel leginkább tsak fűszerszámozásra élnek. Olaja a rüh ellen jó orvosság." Diószegi Sámuel ebben a művében említést tesz a a babér egy bizonyos fajáról, a Kámfor Babérról is: ,,A kámfor babírt amelyből a kámfor készítik, sem a mi Hazánkban, sem az egész Európában termeszteni nem lehet. A köznép azonban a Kámfort, mint házi orvosságot, főleg nem a Patikákból veszi, hanem főképpen azért, mivel nekünk is vagynak sok plántáink, meljekben kámfor matéria van".


Dr. KMETH SÁNDOR írja a babérról: 

,, Termőhely: mediterrán területeken vadon, nálunk termesztve. 

Felhasználása: levél frissen vagy szárítva, illetve a levélből nyert olaj. Közvetlenül fogyasztható illetve fűszerként, tinktúrában, olajként, fürdõként hasz-nálatos. íze: pikáns: 10, keserű: 7

Energetika: szél -, de túlzásban fokozza, tűz +, víz -

Hatása: Szélhajtó, fertőtlenít, fokozza az áramlásokat, megszünteti a pangásokat.

Testi szinten: 

  • Ahogy a konyhaművészetben a nehéz ételek emészthetőségét könnyíti mint fűszer, úgy a szervezeten belül is a nehéz, mozdulatlan minőségű lerakódásokat oldja, olvasztja fel, ami által a merevség, és ebből fakadóan a feszültségre való hajlam szűnik.
  • Az izomzatban lerakódó, a működést gátló zsírosodást oldja, emésztésüket segíti. – 
  • A húsok tökéletlen emésztése miatt a vérben megjelenő, és átalakulni nem tudó húgysavat az emésztő energia javításával közvetve segít feldolgozni. Ezek miatt ízületi, reumatikus panaszok kezelésében külsőleg bedörzsölőként illetve fürdőszerként, belsőleg fűszerként illetve főzetként kiváló. – 
  • A hízásra hajlamos, fázékony típusú egyének számára hasznos segítség. – 
  • A máj méregtelenitõ funkcióját, az epetermelést illetve egyéb emésztőszervek nedveinek termelését serkenti, így megfelelő folyadékbevitel mellett hatékony fogyasztószer. 
  • A belek, főleg a vastagbél felületén lerakódott zsírok oldódását katalizálja. A „befagyott“ béltartalom bélfalhoz kötődését szünteti, ami főleg nehéz, zsíros ételek fogyasztása során és folyadékhiány miatt alakulhat ki, így következményesen kellemes szélhajtó hatású. Bélgombásodás esetén hatékonyan alkalmazható. 
  • Az idegrendszer feszültségeit minden szinten oldja, ezért nyugtató hatású, alvászavarok esetén hatásos. 
  • Idegerősítő, az idegi terhelhetőséget javítja, a túlterhelést viszont csökkenti. 
  • Túlzásban fogyasztva kábít, így afrodiziákumok alkotórésze. 
  • Nedvedző bőrgombásodás esetén tinktúrája, olaja szünteti a viszketést. 
  • A vérpálya szűrőjét, a lépet a zsíros lerakódások oldásával tisztítja, ezáltal a haj növekedését serkenti. 
  • A kismedencei szerveket hevíti, felfázások kezelésére alkalmas. 
  • Menstruáció előrehozatalára, szülés serkentésére, nagyobb adagokban vetélés előidézésére alkalmas. 
  • Fogágy-gyulladás, szájfertőzés illetve szájsebek esetén tinktúrája eredményesen alkalmazható. 
  • A delphoi jósdában Apolló növényeként tisztelték, a jósnők érzékenységük fokozásához fogyasztották. 

Tudati szinten:

  • az anyag felé fordult, megkötött gondolatvilágot tisztítja. 
  • Magabiztossághoz, sikerélményhez segít. 
  • Az önteltséget oszlatja, segít a hibák, a hajlamok meglátásában. 
  • Az érzelmi életet felszabadítja a terheltségektől. 
  • A rögeszmék miatt megjelenő mérgek átalakítását katalizálja, így a feszültségeket oldja. 
  • A tudatot érzékennyé teszi a finom rezgések érzékelésére, kitünteti a nemes gondolatokat.

Ellenjavallat: izgatott, hevült állapotok esetén, hőtoluláskor, kiszáradáskor.


 A cikk Lovassy Ilona gyűjtése

Tartalomhoz tartozó címkék: babér
Az oldal tetejére