Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Megélhetés és küldetés

Megélhetés és küldetés

A Zala megyei Boncodföldén működő EzerJóFű vállalkozás a sokak által követett gazdasági több lábon állást nagyon sok lábon állássá fejlesztette tovább, legalábbis ezt mutatja termékeik száma és sokszínűsége.

Mindet saját kezűleg, manufakturális keretek között készítik, és a vállalkozás nyitott szellemiségének köszönhetően viszonylag gyorsan alkalmazkodnak az újabb igényekhez, a gyógynövény-kereskedelemben megfigyelhető divatirányzatokhoz.

A családnak fontos az önellátás

Az EzerJóFű vállalkozás két tulajdonosa, Fülöp Zoltán és Járányi Orsolya azonos napon született, és életük azt mutatja, hogy ez jó jel volt. A házaspár öt gyermeket nevel, és sikerrel működteti a családi céget. Zoltánt mindig is érdekelte a természet, főként a növények, a gyógynövényekkel való foglalkozás nála a gyerekkori hobbiból nőtte ki magát.

Korábban évekig élt Kanadában, és ott, az indiánok között is fejlesztette a tudását.
Hazatelepülve elvégzett több iskolát, így biokertész, gomba-szakellenőr, gyógy- és fűszernövény-termesztő képesítése is van. Orsolya diplomás tanárnő – tavalyig tanított is –, mellette pedig elvégezte a természetgyógyász–fitoterapeuta képzést.

Mindig is fontosnak tartották, hogy jó minőségű étel-ital kerüljön az asztalukra, és kedvet is éreztek a termesztéshez, majd tevékenységük bővülésével céget alapítottak.

Kinőtték az őstermelést

Az őstermelést 2013. elején váltotta fel a vállalkozás. Addigra ugyanis már kinőtték az őstermelői kategóriát, a bővítéshez céget kellett alapítani. A váltást ösztönözte az is, hogy a jogszabályok szerint a csíratermesztés nem folytatható őstermelői keretek között, mert üzem kell hozzá.

Több főbb tevékenységük van. 10-12-féle biocsírát készítenek – köztük keverékeket is –, valamint ugyanebből a készletből forgalmaznak csíráztatásra alkalmas biomagokat.
Emellett tavasztól őszig bébinövényeket nevelnek egy kis üvegházban, ezt a tevékenységet tervezik egész évesre bővíteni. Időszakonként pedig ehető virágokat is termesztenek.

Tinktúrákat készítenek étrend-kiegészítőként, alkoholos és alkoholmentes változatban, és ezen kívül 7-8-féle saját készítésű gyümölcsecet várja a további feldolgozást.

Fenntartanak egy tájjellegű gyümölcsfaiskolát, ahol régi fajtákat igyekeznek megmenteni és szaporítani. Az Őrségben és a Göcsejben gyakran járnak oltóvesszőt gyűjteni, ennek kapcsán oltónapokat is szerveznek. Fontosnak tartják az oktatást, ismeretterjesztést, ezért rendszeresen tartanak gyerektáborokat, fogadnak csoportokat, az érdeklődők gyógynövénytúrán vehetnek részt, és előadásokat hallgathatnak.

Felkérésre bárhol az országban vállalnak előadásokat egészségnapok vagy más programok keretében.
Minden helyben készül
Mindent próbálnak kézműves megoldásokkal végezni a magfogásoktól a termék üvegbe töltéséig, emiatt ugyan néha kicsit szétforgácsolódnak a napjaik, de előnye is van, ha egy kézben futnak össze a szálak. Saját grafikusa van a cégnek, a termékeken szereplő rajzokat pedig Orsolya készíti. Az évek során tízfős csapattá nőtte ki magát az EzerJóFű Gyógynövény Kft.

Káptalantótiban a Liliomkerti piacon tavasztól őszig vasárnaponként árusítanak, és ott a belső kertben egy régi sárga-fehér Robur buszból Biokocsma néven bisztrót varázsoltak, ahol nyers és vegán ételeket és leveket, valamint zöld turmixokat lehet fogyasztani.

Összesen 128 termékük van a szappanokkal együtt, melyek bioboltokban és a saját webáruházukban vásárolhatók meg.

Búzafüvet is termesztenek

Ezen felül vannak a friss csírák, ezeket a rövid minőségmegőrzési idő miatt külön kezelik a többi terméktől. Jelenleg is 2-3 új terméken dolgoznak.

Bővül a termékkör

A termékek összetételének kialakításakor a korszerű fitoterápia tudományát ötvözték a magyar és az angol népgyógyászati hagyományokkal. A jogszabályok változása időnként megköti a kezüket, előfordult, hogy egy, addig étrend-kiegészítőkben felhasználható növényt tiltólistára tettek (ilyen volt például a parlagfű), ilyenkor a terméket vagy meg kell szüntetni, vagy módosítani kell az összetételét. Az ilyen eseteket leszámítva nem jellemző a termékkivonás, az új termékek bevezetése annál inkább.

A cég méretéből adódóan aránylag gyorsan alkalmazkodnak a piaci igényekhez.
Nagyon figyelni kell azonban arra, hogy milyen információk kerülnek a termékekre, mert erre szigorú szabályok vonatkoznak.

A propolisztinktúrát leszámítva minden termékük kizárólag növényi alapú. Üzleti döntéseiket a megfogalmazott küldetésük szerint hozzák, ami így szól: „A szeretet erejével, tisztelve a Földanyát, a megelőzés és a gyógyítás útján, együtt eljuttatni a gyógynövények ősüzenetét a világ felé”.

Bár nekik is fontos a nyereség, hiszen több család megélhetéséhez kell, munkájukat küldetésnek is tekintik: minél több ember megtudja, hogy a gyógynövények a lábuk előtt hevernek, csak le kell hajolni értük.

Minősített biogazdaság

Körülbelül 10 hektáron gazdálkodnak, aminek nagy része már bio, kisebb része átállás alatti.

A vadon begyűjtés azonban nagyobb arányú, ehhez erdészettel is van együttműködésük, ahonnan szintén bio minőségű gyógynövények kerülnek a kínálatba.
Körülbelül 60 százalék a gyűjtés, 15 százalék a termesztés, és 15 százalék a vásárolt egzotikus gyógynövények aránya. A Magyarországon nem honos, de itt is termeszthető növényeket is igyekeznek termesztésbe vonni, a bodorrózsától az egynyári ürmön át a szibériai ginzengig több mindent kezdtek termelni, például méhbalzsamuk is van, amit egyelőre kevesen tartanak gyógynövényként.

Piaci standjuk

A területükön kialakítottak egy kígyó alakú gyógynövénykertet bemutató jelleggel. Általában 300-350 gyógynövényből van készletük, és nagyjából 160-at használnak fel a termékeikhez. A termesztett fajok közül legnagyobb mennyiségben bíbor kasvirág, máriatövis, sáfrányos szeklice és körömvirág lesz idén, összesen két hektáron. Azért ezekre esett a választás, mert van saját magfogásuk, és ezek többsége olajat is ad, amit a Bio­kocsmában sokrétűen felhasználhatnak majd. Tavaly ezen a területen céklából termelték a legtöbbet.

Tönkölybúzát is vetnek, mert búzafüvet is nevelnek.
A vásárolt egzotikus gyógynövényekből a gan cao, a shatawari, és az afrikai szilvafakéreg hármasát érdemes kiemelni. Ez utóbbi Afrikában vadon gyűjtött tétel, mely kategória angol nyelvterületen a bio minősítésnél is magasabb szintet képvisel.

Kell a marketing

Amit lehet, a közvetlen környezetükben gyűjtenek be, a helyben nem termő hazai gyógynövényeket pedig meghonosítják saját területükön. A gyógynövények kereslete nagyon változó, attól függően, hogy mit kap fel a média. Van „anyatej tinktúrájuk”, ami nagyon jó eredményeket mutat, de keveset adnak el belőle, mert nincs idejük baba-mama fórumokon népszerűsíteni. Lehet, hogy a legjobban keresett termékük lehetne, csak egyelőre nincs kapacitás a megfelelő marketingjére, véli Fülöp Zoltán.

Most nagy sláger a bodorrózsa és az egynyári üröm a közösségi médiának is köszönhetően, lehet, hogy a torma hasonlóan jó vírusölő hatású, de túl egyszerűnek tűnik.

A termékeken szereplő rajzokat Orsolya készíti

Az emberek egy része jobban elhiszi egy mediterrán eredetű, furcsa, egzotikus nevű növényről a kedvező hatásokat, mint a mindenki által ismert fajokról. A divathullámok egyfajta misztikumot rajzolnak egy-egy növény köré, amitől megugrik a kereslete, tapasztalják folyamatosan a cég tulajdonosai.

Rugalmas kínálat

A vásárlók jelenleg az Antivirális, Vírus, Tüdő, Echinacea komplex és Immun fantázianevű tinktúrákat keresik. Ezek több gyógynövényből álló készítmények, és bár állandó a keresletük, az év vírusos időszakaiban, tavasszal és ősszel, és persze az utóbbi egy évben fokozott az érdeklődés irántuk. A friss csírákat általában ősztől tavaszig veszik, de a káptalantóti piacon inkább nyáron van szezonjuk, ez egyensúlyt hoz a csírák értékesítésébe is, tompítja a szezonalitást.

Az immunerősítő és emésztést serkentő, valamint a májra-epére és a keringésre ajánlott készítmények kereslete folyamatos.
Az emberek többsége kevés nyers zöldet eszik, és kerüli a keserű és csípős alapízt, pedig az ilyen növények gyakoribb fogyasztásával a keringési és emésztési problémák, illetve a népbetegségek jó része visszaszorítható lenne, mondta Fülöp Zoltán.

Az alkoholos tinktúrák minőség­meg­őrzési ideje három-öt év. Az alkoholmentes termékeké annyi, ami az alapanyagként felhasznált növényi glicerin eltarthatósága, ami általában két év, a teák esetén pedig fajtól függően egy-két év. A készítésnél a korábbi tapasztalatokra alapoznak, de ha szükséges, rugalmasan tudják változtatni a mennyiséget. Hatalmas készleteket nem tudnak felhalmozni, mert ahhoz nagy anyagi háttér kellene.

A munkájukat segíti egy kis traktor adapterekkel, és speciális gépeik is vannak a különböző munkafolyamatokhoz.

Sokféle gyógynövényből van készletük, még ha nem is nagy mennyiségben
Jelenleg ezekkel még megoldható a termelés, de a későbbiekben komolyabb üzemi beruházásra lesz szükség. Korábban önerőből fejlesztettek, mostanában többször pályáztak. Eddig egy gépbeszerzési pályázatuk nyert, azt a Biokocsmához használták fel, illetve egy nagyobb kapacitású aszaló- és őrlőgépet vásároltak.
Viszonteladói hálózat
A vevők többsége 35-65 év közötti, de az emberek internethasználatával összefüggésben a náluk fiatalabbak és idősebbek közül is mind többen érdeklődnek a termékeik iránt, tapasztalta Fülöp Zoltán.

Körülbelül 150 fős a viszonteladói rendszerük, kapcsolatban állnak nagykereskedésekkel, valamint Szlovákiában is van kizárólagos forgalmazójuk.

A járvány előtt szállítottak friss csírákat éttermeknek, szállodáknak és kávéházaknak, és amint a helyzet lehetővé teszi, szeretnék folytatni.
A terveik között szerepel a Biokocsma fejlesztése, ami nagy falat, hiszen oda lehetőség szerint majdnem mindent meg szeretnének termelni. Tavaly szeptemberben nyitották meg, idén ezt előbbre tervezik, persze a járványügyi helyzettől függően.

Az egészségtudatosan táplálkozók körében egyre keresettebbek a csírák
Pár éve már működtettek hasonlót Zalaegerszegen állandó nyitvatartással, de akkor még kisebb volt az ilyen irányú érdeklődés, így bezárták. A tavalyi tapasztalatok alapján jó irányban változott a helyzet.
Most egy felújított parasztházban működik a cég, de tervezik a bővítést.

Kis irodát nyitottak Zalaegerszegen is, ahol a városban élők hozzájuthatnak az EzerJóFű termékekhez.

A gyerekeik belenőttek ebbe az életformába, a kisebbek segédkeznek a piacokon, a legnagyobb pedig marketingvonalon tanul tovább, így remélhetően segíteni fogja a cég népszerűsítését.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2021/15 számában olvashat.

Az oldal tetejére