Barion Pixel
Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Édeskömény - A gyomor őre

Édeskömény - A gyomor őre

Az édeskömény megindítja a nyálmirigyek működését, étvágyat gerjeszt, de a gyomorsav termelődését szabályozza. A gyomor falára felrakódott hurut eltávolítását, megemésztését segíti.

ÉDESKÖMÉNY - Foeniculi fructus

Az édeskömény már az ősi idők óta fontos szerepet töltött be az emberiség számára, úgy a táplálkozásban, mint a gyógyításban. Ennek bizonyítékául szolgál, hogy a köményt megtalálták a kőkörszakban fogyasztott húsételek maradványaiban, de az egyiptomi sírokban és a selyemút menti karavánállomások romjai alatt is.

Egy ilyen ősi növény természetes, hogy mágikus erővel is fel lett ruházva. Eleink úgy tartották, hogy megóv a nemi eltévelyedésektől, így szerelmi bájitalokat is készítettek belőle.

Értékes gyógy- és fűszernövény volt. Egy, a jobbágyok kötelező szolgáltatásait megszabó oklevél, az 1820-ból származó urbárium szerint, Erdélyben a Lázár család ditrói és várhegyi jobbágyai évenként egy-egy kupa köménymagot voltak kötelesek beszolgáltatni.
Régen a köményt piacokon, vagy házalás útján értékesítették. Már Ézsaiás próféta is megemlíti a termesztését és Máté apostol is leírta, mint ortodox zsidók által fizetett dézsmát.

Hipokrátesz a köményt, mint hatásos, gyógyításra kiváló gyógynövényt említi.

Galénosz szintén a gyógyító növények között tartotta számon.

Claudius császár (Kr.e. 10- Kr.u. 54), elrendelte fűszerként való használatát.

Nagy Károly 812-ben rendeletben adta ki, hogy valamennyi királyi kertjében termeszteni kell. Magjától a gyökeréig a köménynek minden része ehető, gyógyító hatású.

Lippai János (1664) füvészkönyvében elsősorban szemerősítő tulajdonságát emelte, ki.

Csapó József (1775) szerint, olyan az illata, mint az ánizsé, ezért vad ánizsnak is lehetne nevezni.

A népi gyógyászatban az édeskömény teája, ma is főleg a szem gyógyszere.


BINGENI SZENT HILDEGARD szerint: ,,A kömény mértékkel meleg és száraz. Asztmásoknak jó és egészséges, azokat azonban károsítja, akiknek a szíve fáj.  Ha valaki főt, vagy sült sajtot akar enni, szórja meg köménnyel és úgy egye, nehogy fájdalmai legyenek tőle. Ha nyersen eszik, nem károsítja az embert, hanem boldoggá teszi, és kellemes melegséget közvetít.

A magjai is meleg természetűek és hasznosak az ember számára, ha gyógyszerként más növények mellé állítják. Csökkenti a rossz nyálkát és a rothadásokat, elnyomja a lélekzet kellemetlen szagát és a szemeket tisztán látóvá teszi.

Akinek gyomrában rossz nyálka van, az az édeskömény gyökér termését keverje össze kétszer annyi csalánnal és lestyánnal, készítsen ebből ételt, egye ezt gyakran és akkor eltávozik gyomrából a nyálka. Ha valaki sültet evett és ettől fájdalmai vannak, egyen utána édesköményt vagy a magját és kevésbé fog fájni".


Dr. KMETH SÁNDOR szerint: ,, Az édeskömény közismerten jótékony hatást fejt ki az emésztőrendszerben.

A csecsemők, kisgyermekek, szélgörccsel, puffadással, gyomorsav felszaporodással járó "hasfájós" panaszaira önmagában is vagy ánizzsal együtt alkalmazva kiváló. Hasonló tünetek esetén felnőttek számára is javallott.
Megindítja a nyálmirigyek működését, étvágyat gerjeszt, de a gyomorsav termelődését szabályozza. A gyomor falára felrakódott hurut eltávolítását, megemésztését segíti.

A máj működését fokozza. Támogatja a májban lerakódott zsírok, félig megemésztett tápanyagok - mérgek - átalakítását, kipucolását.

A vértisztítást így közvetve segíti s a zavart veseműködés helyreállítására is emiatt alkalmas.  Enyhén vízhajtó hatású. 

Az epét tisztítja, megfiatalítja, de termelését a gyomorsavéhoz hasonlóan beszabályozza.

A hasnyálmirigy nedvtermelését (valószínűleg az inzulintermelést is) fokozza, e szervet tonizálja.

Mindezek miatt a belekbe kerülő táplálék ideális emésztettségét "garantálja", vagyis nem alakul ki mérges gázok képződésével járó erjedés, rothadás. A belekben, ezáltal szűnik, illetve meg sem jelenik a feszülés, a dugulás, a görcs.  A felszívódást segíti, erős szélhajtó.

A kismedence szerveinek (hólyag, prosztata, méh, petefészek, hüvely) kiszáradásakor, fertőződésekor, gyulladásakor alkalmazása szinte elengedhetetlen. fokozza ez szervek tónusát, javítja keringésüket, ezáltal tisztít is.

Lélektani hatás: 

  • Az édeskömény alkalmas a csapongó gondolatok és az elszabaduló indulatok, harag visszafogására.
  • Megnyugtatja a háborgó lelket. Segíti a jóindulat és a tiszta szándék megjelenését.
  • Szünteti a szélsőséget, a félelmet, a szorongást, oldja a pánikot, fokozza a magabiztosságot, az önbizalmat.
  • Enyhíti a mérgelődést, a gondolatokat tisztítja, így emelkedettebb állapotba segíti azokat. 
  • A közönyösség állapotából kimozdít, a gátlásokat csökkenti, állhatatossá tesz, ezért afrodiziákumként is használható.
  • Az újszülöttnek két éves koráig csak kamilla- édeskömény- és ánizs teát szabad adni!

Vigyázni kell azonban a minőségére!


Dr. Jakab Tibor írásából megtudhatjuk, hogy ,,a termesztett gyógynövények esetében pontos előírás szabja meg, hogy négyzetméterenként hány kiló műtrágyát, vegyszert kell szórni a földre, ahol terem.  Ebben az esetben nem a gyógynövény hatóanyagait tartalmazó teát issza a beteg, hanem a gyógynövény és a műtrágya keveréke által alkotott valamit.

Csak a természetben található, vagy a ,,bio” módszerekkel termelt gyógynövények zamatosak és igazán hatékonyak. Csakis a tiszta gyógynövények tudják megvalósítani azokat az elvárásokat, amelyeket remélünk tőlük.
A természetes gyógymódok alapelve:  legyen hatékony, hosszan alkalmazva is mellékhatás nélküli. A szervezet egészének egyensúlyát igyekezzen helyreállítani, tehát a saját gyógyító erőket támogatva segíteni az ember gyógyulását.”


  A cikk Lovassy Ilona gyűjtése

Tartalomhoz tartozó címkék: édeskömény
Az oldal tetejére