Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.

Bazsalikom - Az illatos gyógyító

Bazsalikom - Az illatos gyógyító
DR. KMETH SÁNDOR így ír a bazsalikomról: Az ajakosvirágúak családjába tartozik. Felhasználható a teljes növényt, de főleg a levelet, nyersen vagy szárítva, nedvét préselve, illetve forrázatát vagy olaját. Energetikailag: hevít, emésztő energiát fokoz. Afrodiziákum,könnyít, szárít, serkent, fertőtlenít.

Bazsalikom - Ocimum basilicum

Az asztalomon paraszti csokor, Bazsalikom, viola, szarkaláb, szemet vidító, kedves, egyszerű Mezei tarkaság. A bazsalikom csipkés levelét. Ujjheggyel gyöngéden megdörzsölöm, Mint parasztnéne szokta, ha belép A templomküszöbön. Hányszor láttam gyermekkoromban ezt, A hűvös templom fehérre meszelt Tornácában, mikor már odabenn. A kántor énekelt. (Tóth Árpád Bazsalikom)

,,A falusi ember patikája az erdő és a mező volt a maga növényeivel: a csodálatos hatású füvekkel, fákkal, a titokzatos erejű gyökerekkel, az éltető nevű levelekkel, szárakkal. Télen ez a patika a megszárított növényekkel a padlásra vagy a tornác gerendájára költözött, ott voltak a gyakori emberei betegségekre használt növénykötegek, az állatokat gyógyító füvek, magvak. Ez a patika, mára még nem tűnt el egészen...” (Szabó Attila, Péntek János)


Dr Oláh Andor szavai: "A Szatmár megyei Zsarolyánban mesélte egy idős parasztasszony: nagyanyjától azt tanulta, hogy a kiszedett kehfű gyökér helyébe kenyeret kell dugni ,,akkor nem vész ki”. - Mintegy áldozatszerű gesztus ez. 

A régi magyar füvesasszony és a gyógynövénygyűjtő parasztember tudatában volt annak, hogy nem szabad gátlástalanul elvenni akármit, bármit és bármennyit a természettől, csak nagyon megfontoltan, óvatosan, szinte bocsánatkérően vehet el bármit. De más módon is védte a növényeket a nép, nemcsak gyűjtötte, de kertjében termelte is őket.”


Honnan lehet tudni egy növény esetén, hogy milyen betegségeket képes meggyógyítani, hogy milyen gyógyító erő van benne? „Nincs semmi, amit a természet ne mutatna meg, és a jelekkel megismerhetjük, ami a megjelöltben rejtve van.”

A növények belső természete felismerhető külső tulajdonságaikról, hiszen minden természet alkotta forma lenyomata a belső erőnek. A megfelelő gyógyszer megtalálásához az orvosnak értenie kell a természet nyelvét. 

A növények egy sajátos nyelven beszélnek – nem szavakkal, hanem egész lényükkel. A szín, az illat, az íz, az alak, a felépítés, az élőhely, a virágzási és gyümölcsérési idő, a szaporodás, az élettartam, a növények mérgező jellege, hatóanyagai, mozgásai stb. mind kifejezik belső lényüket. „Ahogy kívül, úgy belül is”– mondta Paracelsus.

A magyarság és a fűszerek

A magyarság, amikor növényi fűszereket használ az ételei elkészítéséhez, azt a finom ízek elérése mellett főleg azért teszi, mert ezek a gyógyító növények nem csupán a változatos zamatát adják meg az ételnek, de fontos betegség megelőző szerepük is van.

Tehát a magyarság számára a fűszereket, az ásványi fűszerekkel együtt, azokat a gyógynövényeket jelentik, amelyeket a betegségek kialakulásának a megelőzésére használnak.

Hogy milyen ételhez, milyen fűszer a legmegfelelőbb, azt az illat és az íz érzékelésének közvetítésével, a belső hangunk, ,,ízlésünk” irányíthatja, amely mindig rávezet a megfelelő gyógyító ,,eszközre”, az az a fűszerre.  Ezzel magyarázható az a tény, hogy egyazon ételek elkészítésekor, esetenként, konyhánként, más- és más fűszer használatos főzéskor, amely egyetlen kultúrán belül is igen változatos.

A bazsalikum története

A bazsalikom meleg- és fénykedvelő, környezeti igénye a majoránnához hasonló.

Kerti hasznával kapcsolatban elmondható, hogy érdemes zöldségeskertekbe ültetni, mert a bazsalikom mellett az uborka egészséges marad, nem lepi meg korán a lisztharmat, és bőven terem. Az illatos gyógynövény nagyon jó méhlegelő, s így a rovarbeporzású uborka megtermékenyülését elősegíti. A falusi kertek kedves, illatos, bokros növésű, apró virágú növénye a bazsalicska vagy bisziók fű. Régen a legyek távol tartására szinte mindenütt nevelték. 

A megszárított drogot ajánlatos csak a felhasználás előtt elmorzsolni, hogy megmaradjon illóolaj tartalma.

A bazsalikomról már 1540-ben olvashatunk ,,Baselicon: basyl(i)k” alakban. Illata miatt a görögök az ocymum nevet adták neki, a botanika ma is így hívja. A bazsalikomról a magyar irodalomban először Méliusz Juhász Péter ,,Herbárium”, és Lippay János ,,Posoni kert” című művei tesznek említést.

Aetiosz görög orvos, aki a VI. században Konstantinápolyban a császár háziorvosa volt, basilikonnak, azaz ’királyinak’ nevezte a gyógynövényt orvosi tudományokról szóló könyvében. Ebben az értelemben azonban nem helyes a terminus. A nép ugyanis basiliszca néven ismerte a növényt. Ennek jelentése egészen más. Apuleius, a II. században élt tudós rétor egyik elbeszélésében megemlítette, hogy a növény olyan helyen nő, ahol egy titokzatos állat, a halálos mérgű és gyilkos tekintetű koronás basiliszcusz tartózkodott.

A bazsalikom hazája Ázsia és Afrika melegebb vidéke. Indiában mint isteni lényeggel bíró növényt nagy tiszteletben részesítették; a törvényszékeken rá esküsznek. Visnu és Krisna isteneknek szentelt növény, oltalmazó az életben és a halálban. Haitiben is hisznek a növény védelmező erejében, a szerelem istennőjének, a nagy hatalmú Erzuliének a jelképe. Az üzlettulajdonosok például boltjuk köré bazsalikomos vizet locsolnak, hogy távol tartsák a gonosz szellemeket, és virágzó üzletmenet következzen.

Ha egy olasz hölgy az erkélyére cserepes bazsalikomot tett, az azt jelentette, hogy készen állt szerelmese fogadására.

Észak-Európában a szerelmesek hűségük jeléül bazsalikom ágacskákat ajándékoztak egymásnak.

Nálunk Melius Herbariumában (1578) megemlítette, hogy „basilicumnak azért hivják, mert regalis a basiliscus, azaz király udvarához méltó”.


Már a XII. században igen jó hatású gyógynövényként tartották számon, BINGENI SZENT HIDEGARD így ír a bazsalikomról: ,, A bazsalikom hideg. Az az ember, akinek a nyelve úgy be van gyulladva, hogy beszélni sem tud, tegye a bazslikomot a nyelve alá és ismét tud majd beszélni. Akinek erős láza van, akár harmad- vagy negyednapos, az főzzön bazsalikomot borban, adjon hozzá mézet, szűrje le és igya ezt gyakran éhgyomorra és estebéd után és a láz engedni fog.”


VARRÓ ALADÁR BÉLA gyógyszerész úr ajánlása szerint: ,,Elsősorban gyomorerősítő, étvágygerjesztőIdült bélrenyheség, haspuffadás régi, népies gyógyszere. Külsőleg bőrpállás és makacs bőrrepedés ellen a főzetét ajánlják. A húgycsővezeték megbetegedése esetén (kankó, fehérfolyás) sokszor alkalmazzák.

VESEGYULLADÁS ELLENI TEA: Naponta háromszor egy csészényi tea ajánlott.

  • nyírfalevél 50gr.
  • aranyvessző hajtás 
  • bazsalikom 25 gr.”

CSAPÓ JÓZSEF ,,Új füves és virágos magyar kert”- című művében(1775) olvashatjuk: ,,Egyik széles levelű, a másik apró levelű, mint a tyúkhúr-fű levelei. A kertekben termesztik, igen jó illatja’ vagyon, kivált a kisebbiknek.

Külső hasznai:

  • Fő-fájásban az homlokra kell kötni a zöld leveleket
  • Szájnak repedéseit meggyógyítja a magvaiból készült kotsonya
  • Csecs-bimbó kirepedezéseket hasonlóképen meggyógyítja ez a kotsonya, kenvén és kötözvén azokat ezzel.

NOTA: A régiek azt mondják, ha a basalikumot mustba vetik, akkor a borának jó muskotály íze lészen tőle. Németországi tudós orvosok viszont azt tartják, hogy ha valaki ezen borból mértéktelenül iszik, bódulásokat, főfájást okoz. Ezt dr. Haller úr Anno 1755-ben kinyomtatta!”


DR. KMETH SÁNDOR így ír a bazsalikomról:
,,Az ajakosvirágúak családjába tartozik. Felhasználható a teljes növényt, de főleg a levelet, nyersen vagy szárítva, nedvét préselve, illetve forrázatát vagy olaját. Energetikailag: hevít, emésztő energiát fokoz. Afrodiziákum,könnyít, szárít, serkent, fertőtlenít.

Fizikális hatás:

  • A nyálkaként megjelenő víz-energia túlsúlyt gyomorban, tüdőben, urogenitális rendszerekben hatásosan csökkenti. 
  • A lerakódott nyákokat, besűrűsödött hurutokat kihajtja. 
  • A test egészét energizálja, az emésztést, étvágyat javítja, élénkít. 
  • A zavaros idegi működés rendezésében segít. 
  • A férfierőt fokozza.
  • Tinktúrájával, friss levével keléseket, furunkulusokat, fertőzött hámsérüléseket eredményesen lehet kezelni. Levelének közvetlen fogyasztása vagy főzete bélrenyheség illetve férgesség, erjedéses felpuffadás esetén a tüneteket szünteti. A felhalmozódott, megrekedt nyálkákat az emésztőrendszerből, a légzőrendszerből, méhből kihajtja.
  • A fulladásos nehézlégzést csökkenti, a légzést könnyíti. Az egész szervezetben megszünteti a bomlás folyamatát. Ezért fertőtlenítő.
  • A szív és a szívburok közti nyálka felhalmozódását, pangását szünteti. így a szívhez kapcsolt tudati funkciók gátoltságát oldja.
  • Az idegrendszert az erjedések és az ebből fakadó feszültségek megszüntetésével nyugtatja és erősíti.
  • A szervezet védekezőképességét fokozza, immunerősítő hatású, mert a fertőzésekkel szemben ellenállóvá tesz.
  • A vízenergia túlsúlyból következményesen fakadó lázat csökkenti.
  • Bő váladékozással járó szemgyulladás esetén levét szembecsöppentve fertőtlenítő, pucoló hatású
  • Erős afrodiziákum, a potenciát fokozza. Nemi betegség (fehérfolyás, kankó) esetén javasolt.
  • A lépben kialakuló és onnan segítség nélkül kitisztulni nem tudó nehéz, zsíros lerakódásokat kipucolja. 
  • Hevítő, vértisztító, a kismedencei szervekre energizáló hatással bír. élénkítő hatását a mellékvesén keresztül fejti ki.

Tudati hatás: 

  • A borongós kedélyből, a nyomasztottság állapotából felszabadít, segít eloszlatni mindazt, ami a szívet nyomja. 
  • Az örömre, nevetésre, megbocsájtásra való hajlamot fokozza, fogyasztása az értelem előtérbe kerülését segíti. 
  • Tisztán tartja a lelket.”

 A cikk Lovassy Ilona gyűjtése

Tartalomhoz tartozó címkék: bazsalikom
Az oldal tetejére