Aranyvessző - Solidago virga-aurea

,,A régi korok emberei a gyógyításra különösen bevált növényeket számon tartották, lajstromozták, a feljegyzéseket gondosan őrizték. Így maradt ránk nagyon sok gyógynövény ismerete.” (Natter-Nad Miksa)

Népi elnevezése: Az erdei aranyvesszőt még istápfűnek, forrasztófűnek, aranyos istápfűnek, veres gyűrűfűnek, Szent Péter botjának, valamint jágerkender, erősrojt és aranyos rutának is nevezik.

Hol található: Erdőszéleken, vizes árkokban, bozótosokban és erdei tisztásokon lehet megtalálni.

Mikor gyűjthető: Szeptember hónapban teljes pompájában virágzik az aranyvessző, amely nélkülözhetetlen a házipatikánk számára. Európában csak a közönséges aranyvessző honos. Augusztus-szeptember hónapban gyűjtjük a növény virágos ágvégét, FÉLIG KINYÍLT állapotban. Azért hangsúlyozom nyomatékkal, hogy azokat a virágokat gyűjtsük, amelyek még alig, vagy csak félig vannak kinyílva, mert száradáskor a virág tovább nyílik és a pitypang bóbitájához hasonlóan bolyhos puffá alakul át. Gyűjtés után ajánlatos azonnal apróra feldarabolni, mert rövid időn belül erőteljesen megkeményedik a szára és akkor már nehezebb.

A gyökeret ősszel vagy tavasszal gyűjtik. Ehhez először a föld feletti részeket eltávolítják, majd a gyökereket és a gyöktörzset hámozás nélkül szárítják. A felaprózott virágot fehér papírra vagy lepedőre terítsük ki, ugyanis száradáskor azok az apró virágrészek, amelyek a leghatásosabb gyógyító erővel rendelkeznek, leválnak, lehullanak. Így azonban könnyen össze tudjuk szedni őket. A szárítás sötét, hűvös helyen történjen, amennyiben mégis sok fény érhetné, ajánlott egy tiszta ruhával leteríteni.

Az aranyvessző története

Az aranyvessző esetében a névadási szemlélet háttere az, hogy valóban olyan, mint egy apró aranycsillagokkal telehintett vessző. Kis fészkek százai állnak egy bugában. Latin neve, a virga aurea is ’aranyvessző’ jelentésű.

A XVI. században az egyik legdrágább gyógynövénynek számított. Fuchsius és Bock is említik, hogy a vágott, szúrt sebet összehúzza, begyógyítja.

Magyar füvészek, mint Csapó József, Veszelszki Antal, Zelenyák János egyéb gyógyhatásáról is tudósítanak.

Az aranyvessző egyik faja, a Solidago virga aurea gyógyfű volt, mégpedig a csörgőkígyó marása ellen használták.

A vese betegségeinek egyik kiváló gyógyszere. A veséink azok, amelyek minden érzelmi folyamatunkat lereagálnak. Minden egyes lelki megrázkódtatást a veséink szenvedik meg a legjobban.

A népi hiedelem azt tarja, hogyha egy közösségben valamely betegség nagyobb számban üti fel a fejét, akkor rövidesen, tömegesen megjelennek a gyógyító növényei is. A tehenek, kecskék, bárányok lelegelik, az emberek pedig az állatok tejével megisszák a ,,védőital” amit a Jó Isten ajándékozott a csodálatos, gondoskodó természet által. Az aranyvessző a Kárpát-medencében igen elterjedt növény, sajnos a vesebetegek száma is igen nagy a magyarság körében.

Az aranyvesszőfű gyógyító hatása abban áll, hogy beindítja a szervezetünk védekező képességét, olyan módon, hogy egy nagyon enyhe gyulladást kelt a szervezetünkben, amely enyhe gyulladás éppen elég ahhoz, hogy az immunrendszer elkezdjen működni és a védekezőképességünk fokozódjon.

A NÉPI GYÓGYÁSZAT reumás problémák, vénás megbetegedések, krónikus bőrbetegségek ellen javasolja. Orvosok által is igazolt, hogy serkenti a szervezet védekező erejét, biztosítja az immunrendszer működését.
Gyógyszeres kezelés mellett is ajánlatos a használata, ugyanis segíti, felerősíti a gyógyszerek hatását. Az egyik legfontosabb méregtelenítő teánk.

Kiváló tisztító hatása van. Májat, epét, vesét, hólyagot tisztít, vérnyomást csökkent.

Általánosan javalt: Bélmegbetegedések, bélvérzések ellen.

Mindenekelőtt azonban az erdei aranyvesszőt mint a vese megbetegedések kiváló gyógyszerét dicsérik. Virágzata és levelei hűsítően hatnak, és mivel erős vízhajtó tulajdonsággal rendelkezik, minden vese- és hólyagbántalomra ajánlható.

Jó tanács:

Az erdei aranyvessző közönséges galajjal, fehér vagy sárga árvacsalánnal összekeverve vesezsugor, vesemendence-gennyesedés és művesére kapcsolás esetén is alkalmazható. A vesék lereagálnak minden érzelmi folyamatot az embernél. Ezért van az, hogy egy lelki megrázkódtatást követően, legyen az egy kedves hozzátartozónk váratlan halála vagy akár egy baleset, mindig a vesék szenvedik meg a legjobban. Az erdei aranyvessző olyan gyógynövény, amely az ember érzelmi állapotát igen kedvezően befolyásolja. Éppen ezért, ha csalódás ér bennünket, vagy más lelki megterhelést kell elviselnünk, feltétlenül igyunk aranyvessző- teát. A gyógynövények angyala ott áll közvetlenül az aranyvessző mellett. Ennek a növénynek a kiegyenlítő, közömbösítő hatását egy súlyosabb érzelemváltozás esetén olyannak érezzük, mintha egy kéz simogatna, cirógatna bennünket. Már a látványa is megnyugtatóan hat ránk a tájban.

BINGENI SZENT HILDEGARD (XII. század): ,,Ha valakin nagy és kitüremkedő kelések vannak, az főzze az aranyvesszőt vízben és tegye azt azon melegében a kelésre, ápolja azt gyakran ily módon, és meg fog gyógyulni.
De ha valaki vas által sebesült meg és aranyvesszőt rak a sebre, az veszélyes a számára, mert a bőr felszínét gyakran begyógyítja és a rothadást belülre űzi. Ha azonban valakinek a húsa és a bőre között foltok és hólyagok tűnnek elő, az főzzön aranyvesszőt vízben és helyezze melegen azokra és meg fog gyógyulni. A marhákkal is ugyanígy kell tenni, ha ilyen keléseik vannak."

ZELENYÁK JÁNOS lekéri plébános ajánlata (1908): ..Az istápfűnek kesernyés-aromathikai leveleit és gyökerét használják. Mindkettő porrá zúzva és naponkint 3 gramm, 3 deci vízben, vagy káposztalében főzve, reggel este rendesen használva, kitűnő hatású vesekőnél s hólyagbajoknál. A virág feje fehér borban főzve, vízkórban szenvedőknek ajánlható. Avult sebeknél a fűnek piros levelei összetörve és a sebre alkalmazva tisztítólag és gyógyítólag hatnak. Bűzös szájrothadásnál a fűnek erős főzete, (decoctum) szájöblögető víznek használható."

CSAPÓ JÓZSEF ,,Új füves és virágos magyar kert" című könyvében (1775) olvashatjuk:
BELSŐ HASZNA: ,,1) A gyökerét és a Leveleit törd porrá, idd azt gyakran valami Lében, minden bizonnyal a Vesében és Hólyagban lévő követskéket vagy Fövényt kihajtja. 2) Vizi betegségben: vegyék az egész virág fejeit, főzzék fehér borban, s itassák gyakran a beteggel.
KÜLSŐ HASZNA: 1) Száj-rothadásban: ezen fűről főtt vízzel a száj belől gyakran mosattassék. 2) Sebet tisztít és gyógyít, ha a zöld Leveleit meg-törvén azok a sebre rakattatnak, mely sebeket derekasan tisztittya e fű, ha porát etzettel összve gyurják, s megszárasztatván azt, a sebre hintegetik.

SZABÓ GYURI BÁCSI a következő tanácsot adja:

• Az epe elégtelen működésére javasolt egy 3 hetes kúra: az első héten minden nap, a második héten minden másnap, a harmadik héten minden harmadik nap kell egy csésze aranyvesszőfű teát inni reggel, éhgyomorra.
• A kúra után heti egy csésze tea korlátlan ideig ajánlott.
• Akinek homok, vagy esetleg már apró kő van az epehólyagjában, vagy az epevezetékében, azt aranyvesszőfű teával el lehet hajtani. Ilyenkor ebből napi két litert kell meginni, délelőtt egy és délután egy litert. (Egy liter teához egy púpozott evőkanál füvet forrázunk). Ezt a mennyiséget rövid idő alatt - kb. két óra - kell meginni.
• Akinek alacsony a vérnyomása, óvatosan használja az aranyvesszőfüvet, mert enyhén ugyan, de csökkenti a vérnyomást. Ebben az esetben csak egy liter tea fogyasztása ajánlott, de azt délelőtt tegye.
• Az aranyvesszőfű teája a vese és a hólyag működését is segíti. Erre a célra csak addig kell inni a teát, amíg a vese és a hólyag nem működik rendesen. Ez általában két-három hetet jelent, addig viszont minden nap kell inni belőle egy csészével reggel, akár étkezés után is. 
• A kúra befejezése után emlékeztetőül, és az elért eredmény megtartására időnként, de legalább havonta két alkalommal, egy-egy csészével még igyunk meg belőle.
• Menstruációs görcsöket is kiválóan lehet oldani ezzel a teával. Ilyenkor a ciklus kezdete előtt 2-3 nappal kell egy-egy csészényit elfogyasztani, illetve a ciklus alatt is a nap bármely szakaszában, ha erre szükség van.
• Reumás és ízületi fájdalmakra is jó, továbbá izzasztóként és vizelethajtóként is hasznos. Ezekben az esetekben napi egy csésze teát igyanak meg délelőtt vagy reggel. Ezekre a bajokra az aranyvessző nem közvetlenül, hanem más szerveken keresztül fejti ki a hatását."

Jótékony tulajdonságait állítólag maga Luther Márton is nagyra értékelte, aranyvesszővel kezelte számos betegségét. Az ókori germán népek sebgyógyításra használták az aranyvesszőt, de méregtelenítő szerként is alkalmazták, ugyanis gyorsítja az anyagcserét.

30 éves kor után jót tenne, ha alkalmanként meginnánk egy-egy csészényi teát az aranyvesszőfűből, nagyon sok bajt megelőzhetnénk vele.

Teakészítés: 1 púpozott teáskanál aranyvesszőt adjunk ¼ liter vízhez, leforrázzuk majd rövid ideig állni hagyjuk.

A közönséges aranyvesszőt a következő gyógynövényekkel ajánlott társítani: - Közönséges galaj (Galium mullugo), - Fehér árvacsalán (Lamium galeobdolon), - Fekete ribizli (Ribes nigri folium), - Fekete áfonya (Vaccinium myrtillus), - Mezei zsurló (Equisetum arvense)

A megadott összetételű teakeverékből ugyancsak egy púpozott teáskanállal veszünk, és ugyanígy készítjük. SZÍV – ÉS VESEELÉGTELENSÉGBŐL ADÓDÓ ÖDÉMÁK ESETÉN TILOS A HASZNÁLATA!"

VARRÓ ALADÁR BÉLA gyógyszerész úr ,,Gyógynövények gyógyhatásai" című könyvében írja:

• ,,Kitűnő vese-gyógyszer. Idült esetben is eredményeket érnek el vele.
• Fehérje- és vérvizelésnél, prostata túltengésnél, cukorbajnál, bronchiális asztmánál is alkalmazzák.
• Foglazulásnál is beválik főzete.
• A vesebajnál rendszerint jelentkező erős havivérzésnél eredménnyel lehet felhasználni.
• Mint toroköblítő gyulladást oszlat.
• Szokták még idült ekcémánál, szamárköhögésnél is használni.
• Idült vese- és ízületi gyulladásnál eredményes húgyhajtó."

 A cikk Lovassy Ilona gyűjtése