Szöszös ökörfarokkóró - Verbascum phlomoides
,,A Bölcs Isten...megékesítötte a földet nemcsak sziligy (szelid) és vad oktalan állatokkal, hanem Fáknak, Fűeknek megmondhatatlan sokféle gyönyörűséges voltával, melyekkel az embereknek nemcsak testek tápláltatnék, hanem szemek is tekintettel gyönyörködnék, és ha betegségek történnek Orvossággal testeket gyógyítanák”. (Horhi Mélius Péter)
A szöszös ökörfarokkóró története
Már nagyon korán megjelenik a magyar írásbeliségben, először a Besztercei Szójegyzékben olvasható 1395 körül: eker fark, majd számos más forrásban szerepel. A régi, találó, magyar belső fejlődésű névnek idegen nyelvekben nincs is megfelelője.
Népi elnevezése: Az ökörfark hasonneve a borjúfarkfű, borjúfarkkóró. A molyhos ökörfarkkóró egyik társneve, a királygyertya azon alapul, hogy száraz növény. A görögöknél phlomosz, azaz ’lángoló’ volt a neve. Az ókorban ugyanis szárát szurokba mártva fáklyának használták, a leveléből gyertyakanócot, olajmécseshez kanócot készítettek. A magyar királygyertya elnevezés németből való fordítás, könnyen ég.
A növénynek régi története van a gyógyításban is. Növénytani családneve, a Scrophulariaceae a scrofula szóból képzett, ami – a tuberkulózis egyik formájával azonosított – krónikus nyirokcsomó-duzzanat régi kifejezése.
A virágok hosszú tengelyen ülnek. A Szigetközben távolságukból a jövő évi időjárásra következtettek, mégpedig arra, hogy egyenletes vagy változékony lesz-e. A virágok közötti hosszabb köz nagy hideget jelentett.
Rácz János, Növénynevek enciklopédiája szerint: Virágának pollenje és nektárja vonzza a méheket. Egyik régi orvosbotanikai könyvünk patkányűzésre ajánlotta: „nem kell éhez semmi Patika, sem valamely keverék: hanem tsupán az ökörfark kórót kell ott lerakni gyökerestől, a’ honnan elakarjuk űzni a’ Patkányokat. Ezen növény olly irtóztató a Patkányok előtt, hogy onnan tüstént messze takarodnak, és fényes nappal is elbujdosnak.”
BINGENI SZENT HILDEGARD – XII. század: ,,Az ökörfarkkóró meleg és száraz, és valamennyire hideg is. Akinek erőtlen és szomorú a szíve, az főzze meg az ökörfarkkórót hússal vagy hallal, vagy csibével más füvek nélkül, egye ezt gyakran, és ez erősíti a szívét és boldoggá teszi. Akinek a hangja vagy torka rekedt, aki fájdalmat érez a mellében, az főzzön ökörfarkkórót és ugyanannyi édesköményt jó borban, szűrje át ezt egy kendőn és igya gyakran. Ez visszaadja a hangját és meggyógyítja a mellét."
ZELENYÁK JÁNOS lekéri plébános - ,,A gyógynövények hatása és használata"(1908): ,,Teának főzve csillapító s enyhén izzasztó szer a meghűlésnél, tüdőkatarrusnál, vérhasnál és vérköpésnél. Külsőleg végbélfájdalmat enyhíthetünk, ha a leveleket tejben megfőzve borogatásként alkalmazzuk. Bőrrepedésnél ugyanígy járunk el.
Megjegyzem, hogy a levelek nagyon töredeznek s ezért a szárítás lassan, árnyékos helyen történjék. A friss növény kábító illatát, nyálkás-kesernyés ízét a szárítás folyamán veszti el.
Az állatgyógyászatban az ökörfarkkórót a kisebb háziállatok, kutyák, macskák között jelentkező katarrhusos köhögés ellen használhatjuk: 2-4 fr. nyolc rész vízben főzve, naponként négyszerre elegendő."
HORHI MÉLIUSZ PÉTER ,,Herbárium" 1578:
- ,,Ha ez Ökörfarknak főzöd virágát, gyökerét borban és azt iszod, régi hurutot, szakadtakat, tökösöket, taga leesettek (?) gyógyít. A veséből, hólyagból követ, fövént kiűz.
- Ha a gyökerét rutával összefőzed vízben, azt iszod, igen jó a féregnek kiűzésére. Plinius mondja.
- Ha vizét virágával iszod, Torok fájást, nyelvcsap leesést gyógyít.
- Ha az erdei Ökörfark vizét iszod egy jó kortyot gyakran, igen jó hurut és főfájás ellen.
- Akiknek lábok leesett, meggyógyítja, ha issza, benne feredik.
- Ha kenőt csinálsz benne, disznóhájjal összefőzzed a levét, tövét, virágát, jó orvosság, ha a Guta üt tégedet, véle kenni. Megpróbálta ezt Dioskorides.
Külső hasznai:
- Ha az ökörfarkat vízben megfőzed, igen jó dagadt szemet véle kötni. Mind afelett és egyéb dagadt testet, Köszvényes testet jó embernek véle kötni, véle párolni, benne fereszteni. Ezen haszna a vizének, ha heven érleled.
- Ezen haszna az olajának, ha olajt főz belőle.
- Ha foly a szemed, hull a könnyed, jó ennek a vizével a szemedet mosni.
- Az Orbáncot, tüzes dagadást meggyógyítja a vize, olaja, virága, minden viszketeget a vize megállat, ha a vizében mártasz ruhát és a varra kötöd.
- Ha Figét, Almát, gyümölcset a levelébe takarsz, sokáig megáll, nem rothad. Dioscorides írja.
- Köszvényeseknek, szakadtaknak, igen jó a leve a fürdőben és véle kötözni a kimennyült kezet, lábat.
- A virágának vize, a szagos Ökörfarknak igen jó a Friss Asszonynépek orcáját véle mosni, rút sömörgés fekete halványságot eltörül az orcárúl."
CSAPÓ JÓZSEF ,,Új füves és virágos magyar kert" (1775): ,,Esméretes fű ez mindenütt, a mezőkben találtatik, magos, a Levelei nagyon puhák, gyapjasak, Virági a tetejében sárgák, jó illatúak.
Belső haszna: Vérhast s vérköpést meg lehet állíttatni a levelekről főtt víznek italával.
Külső haszna:
1. Végbél fájdalmait megenyhítik a levelek, midőn téjben főzetettvén felköttettnek.
2. Testnek s bőrnek repedésit és annak fájdalmit ezen módon el-készítve használatos véle kötözni.
Nota: Nem jó ez füvet halas tókba hánni, mert a halak tőle el-vesznek, mint bizonyítja ezt nagy hírű és értelmű Linnaeus in Dissertatione de Viribus Plantarum".
KÜNTZLE tiszteletes ajánlása:,,Verbascum, Ökörfarkkóró. - Szép sárga virága van. Rendesen csak azt gyűjtjük, éspedig nap-nap után, amint egy napra kifakad. Szemcseppek készítésénél Ruta és Euphrasiával (orvosi szemvidítófű) használjuk leginkább, éspedig mind a hármat egyenlő mennyiségben.
Gyűjtése és szárítása rendkívül kényes. Kosárba szedjük és minden nyomástól gondosan kíméljük, mert különben mindjárt megsérül és összeragad. Igen vékonyan teregetjük és lehetőleg gyorsan megszárítjuk. Csak így számíthatunk gyönyörű aranysárga készletekre, különben okvetlenül megfakul és értékét elveszti. Szárítása után is nagy óvatosságot igényel, különben akkor is könnyen elromlik. Hosszabb időre és biztosan csak úgy sikerül elraktározni, ha öblösszájú üvegekben légmentesen elzárjuk."
DIÓSZEGI SÁMUEL ,,Orvosi füvészkönyv"(1812): ,,FARKKÓRÓ (Verbascum), ennek fajai, kivált pedig az ökör Farkkóró, síkos nedvességgel bírnak, és ennél fogva lágyítók lévén, hasznosok az enyhítő kötözésekre. Gyökerének és virágának főtt vize, alkalmatos a fájós torok gargarizálására, itala pedig a mejj fájást, köhögést szünteti, a vérhast gyógyítja.
Virágát faolajba bétsinálni, s azzal a vak aranyár fájdalmas tsutsorodásait kenegetni hasznos.
A Mölyűző Farkkórónak ezen kívül az a tulajdonsága van, a mint mondják, hogy ahová leteszik, rá sereglenek a molyok, és ez által el lehet azokat a ruháktól húzni."
VARRÓ ALADÁR BÉLA gyógyszerész úr ,,Gyógynövények gyógyhatásai" című könyvében olvashatjuk: ,,Verbascum thapsus, molyhos – Verbascum thapsiforme, keskenylevelű.
Mindkét növény virágát gyűjtjük csésze nélkül, mely mint verbasci flos jön a kereskedelembe.
Teája (10 gr.1/4 vízre) torokban fellépő ingert csillapító, izzasztó. Rendesen mályvafélékkel keverve használják elnyálkásodás, rekedtséggel járó ugató köhögés, légzési nehézség, meghűlés és katarrusos állapot megszüntetésére.
Sárgaságnál a máj és lép megbetegedéseinél, vizelet tarthatatlanság eseteiben kitűnő szolgálatot tesz. A virágokból készült teát szűrőpapíron, vagy sűrű ruhán kell átszűrni. A leveleiből készült, tejjel főzött folyadék külsőleg, daganatok és kelések felpuhítására, valamint aranyeres csomók elmulasztására szolgál. Gyökerét is felhasználják e célra.
Alkoholos kivonatot nem készítenek belőle, mert nyomasztó fejfájást, az izomzatban fájdalmat, légzési zavarokat, étvágytalanságot, csuklást, székrekedést válthat ki.
Fülfájdalmaknál, fülzsírdugó esetében gőzölést ajánlanak a virágaiból.
A virágjából készült főzet hajszőkítő.
Magját a halászatban használják.
Az állatgyógyászatban kis állatok hurutos köhögésénél szoktak belőle teát főzni.
Köhögés elleni szer gyerekeknek:
1/2 l vízzel főzzünk 15-15 ökörfarkkóró virágot és eibisgyökeret 2-3 percig. A kész főzetet sűrű ruhán szűrjük át. A szüredékhez 1/4 kg cukrot, vagy 1/8 kg mézet adjunk és adagoljunk belőle naponta többször 1 evőkanálnyit."
Dr. KMETH SÁNDOR az ökörfarkkóró gyógyhatásairól: ,, Európa minden részén őshonos, az északi területeket kivéve. Keleten a Kaukázus vonaláig terjedt el. Amerikába a betelepülők vitték magukkal. Vadon nő, mezőkön, patakpartokon, útszélen, de termeszthető is. Nagyon fényigényes, a talaj szempontjából viszont nem olyan válogatós.
Gyűjtés-felhasználás: A kétnyári növény gyökereit az első nyár végén, ősz elején érdemes gyűjteni, lehetőleg újholdkor, a virágokat viszont csak a második éves növények hoznak, melyek gyűjtését nyár dereka után kezdhetjük, lehetőleg rák, vagy oroszlán telihold idején a késő délelőtti órákban. A virágszirmokat a gyors száradás és a maximális szárazság elérése érdekében mielőbb, akár már a délutáni tűző napon meg is száríthatjuk és nedvességtől lezártan tároljuk. A növényből készült forrázatot a finom szőrök eltávolítása érdekében, hogy azok ne ingereljék a nyálkahártyát, tanácsos átszűrni. A növény leveleit is felhasználhatjuk, de a magjait ne, vagy csak igen kis dózisban, mert nagyfokú hatékonyságuk, töménységük miatt „mérgező” hatásúak.
A mitológia szerint Szaturnusz növénye, levelével a kezet bedörzsölve távol tarthatjuk az ártást, rontást, mondhatni asztrális fertőtlenítő. Varázslása, démonűzésre is használható „eszköz”. állítólag Odüsszeusz ennek a növénynek köszönhette, hogy nem fogott rajta Kirké varázsitala.
Lélektani hatás: Az ideges, túlhevültségig fajuló lelkiállapotokat megnyugtatja. A megrekedt harag eloszlatásában segít. A lelki sérülések gyógyiítója. A „kipörgést”, a túlzott kifelé fordulást visszafogja, s az ezzel együttjáró szennyeződéseket, fertőzéseket felszámolja.
Részletes ismertetés: A köztudatban légzőszervi problémák kezelésére alkalmas gyógynövényként közismert. A belőle készült forrázat segít eltávolítani a tüdőből és a légcsőből a lerakódott, felszakadni nem képes lerakódásokat, hurutokat, melyek folyamatosan köhögésre ingerelnek, e mellett a légutak kiszáradt nyálkahártyáit képes nyálkával bevonni, ami a száraz köhögés ingereit szünteti, valamint csökkenti a légutakban az említett állapotok miatt kialakuló gyulladásokat, tehát az univerzális köhögés csillapító hatáson túl általános légúti regeneráló is.
A szilikózisban szenvedők, bányászok, egyéb tüdőbéli lerakódásoktól szabadulni nem tudók gyógyszere.
Szünteti a mellkas, illetve a tüdő területén kialakult hőpangást, ezért tüdőgyulladás kezelésekor főzetének használata elengedhetetlen.
A száraz és a nedves aszthma tüneteire egyaránt jótékony hatású. A tüdő nyirokútjaiban beindítja az átmenetileg szünetelő keringést, ezáltal tisztítja a tüdő belső szövetállományát is, fiatalít. Régebben a tüdőgümő-kór gyógyítására használták.
A tüdővérzés csillapítására is alkalmas, édesgyökérrel együtt. Használata tüdődaganat kezelésében elengedhetetlen.
Arcüreg, homloküreg gyulladás esetén, illetve az itt, vagy a torokban lerakódó pangó hurut eltávolítására forrázatának fogyasztása, illetve az ezzel történő inhalálás kiválló hatású.
Füstjének belélegzése, a növény szárított levelének, virágjának pipában, vagy cigarettaként történő elszívása célzott hatású, a tüdőre nézve, s a dohányzásból adódó kátrányos lerakódásokat így hatékonyabban szünteti. Dohány közé is keverhető tüdőfűvel együtt, mellékhatás szüntetőként.
A víz energia pályáit tisztítja, rehabilitálja. A pangó nyálkákat mozgásra, ürülésre bírja, a bennük tenyésző tisztátalanságokat pedig segít átalakítani. Ezért alkalmas húgyúti tisztátalanságok, hólyaghurut, hólyaggyulladás, vesegyulladás és vesehurut kezelésére.
Meghűléses, lázas felfázás kezelésére hevítő gyógynövényekkel együtt alkalmazva javasolt.
A nyirokrendszer átmosására, fertőtlenítésére szegfűszeggel együtt kiváló.
Gyulladás csökkentő hatása májgyulladás, sárgaság kezelésére is alkalmassá teszi, amihez aloét, ezerjófüvet, fehérmályva gyökeret adhatunk a hatás fokozása érdekében.
A lép és a hasnyálmirigy, mint nyálkaszervek, kipucolására, méregtelenítésére, gyulladásának megszüntetésére is igen javallt nyálkaoldó, mozgató, kipréselő hatása miatt.
Az idegrendszert általánosan nyugtatja, frusztráltságát tompítja, az idegműködést segíti. Az idegi eredetű gyulladásokat nem csak forrázatának, áztatmányának fogyasztása, hanem helyileg az ezzel történő borogatás is jelentősen javítja.
Sebgyógyító, összehúzó hatása aranyeres bántalmak kezelésére, bedörzsölő, borogató, szerként, vagy ülőfürdőként alkalmassá teszi.
A belső nemi szervek tónusának nedvtartalmának helyreállításában segít. A férfierőt növelő, megtartó hatása alkatából következik."
A cikk Lovassy Ilona gyűjtése