Közönséges cickafark - Achilea millefolium
Paracelsus azt tanította, hogy a betegségeknek sokféle oka van, de ezek mind visszavezethetők egy fő okra, éspedig arra, hogy az ember nem él összhangban a természeti törvényekkel, és ezért eltér attól a helyes úttól, amit a lelke mutat számára. A betegség ennek a diszharmóniának a következménye. Elvetette a kizárólag könyvekből származó holt tudást, és helyette a kutatás és a tapasztalat fontosságát hangsúlyozta. Miután elvégezte az egyetemet, 20 évesen maga is vándorútra indult. Tapasztalatokat akart gyűjteni, gyakorlati tudásra szert tenni. Képes volt mindenkitől tanulni: javasasszonyoktól, bábáktól, felcserektől, hóhéroktól, fürdőmesterektől, akik sokat tudtak az emberi testről, illetve a gyógynövényekről. Paracelsus olyan emberektől gyűjtötte össze ezeket a tapasztalatokat, akikkel a korabeli orvosok szóba sem álltak, de akik egy-egy dologhoz jól értettek. Az egyik fő vád ellene emiatt az volt, hogy lealacsonyítja az orvoslást. Megtapasztalta azt, hogy a szervetlen anyagok és a növényi drogoknak az a sajátossága, hogy ami nagy adagban méreg, az kis adagban gyógyszer. Azt, hogy a dózistól függ egy anyag gyógyító vagy mérgező hatása, ami máig a modern gyógyszerészet egyik alapelve.
Hol találod meg: A cickafark legelőkön, utak mentén, erdőszéleken és gabonaföldek szélén tömegesen fordul elő. Virágjának színe a fehértől rózsaszínbe hajló.
A cickafark gyűjtése: Ajánlatos erős napsütésben szedni, mert ilyenkor a legtöbb benne az illóolaj és ezáltal a gyógyhatása is növekszik.
Népi elnevezése: Többféle népi elnevezése is van: cickafarkkóró, egérfarkúfű, patikai ezerlevelűfű, pulykafű, cickóró, ezerlevelű katonafű.
A cickafark története
A cickafarknak igen sok változata létezik, azonban gyógyászati célra a közönséges- és a mezei cickafark a használatos.
Már Achiles is alkalmazta a gyógyításban, amikor Thélephosz, Herkules fia, egy dárdával megsebezte a sarkát. Innen származik az Achillea millefolium neve. Azóta a tudomány is igazolta, hogy a mitológiai alaknak bizony igaza volt, ugyanis a növény olyan anyagokat tartalmaz, amelyek elállítják a vérzést, sőt, nem csak külső, de belső vérzéscsillapító hatása is van. Ezen kívül fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatásánál fogva sebek kezelésére is alkalmas.
Először Csapó József használta a cickafark nevet 1775-ben, a Magyar Fűvész Könyvben.
A keltáknál szent növény, begyűjtése különleges szertartás része volt. Szárát a druidák időjóslásra használták.
Az ősi Kínában is alkalmazták gyógyereje miatt. Szárát az I Csing (A Változások Könyve, avagy a Cickafark Orákuluma) régi bölcseleti és jóskönyv hexagramjainak segítségével a jövendő megtudakolására használták. Ötven egyforma hosszú pálcikájával firtatták a sorsot. E szerény külsejű növényke különleges erőt rejt magában. Csupán egyetlen levele jelentősen meggyorsítja egy talicskányi komposzt lebontását.
DIÓSZEGI SÁMUEL ,,Orvosi füveskönyv" (1812) című művében a ,,tzitzkóról" (Achilea): ,,A KenyérbélTzitzkónak tsípős íze és erős szaga van, levelével és virágával úgy élnek, mint prüszköltető orvossággal. Az Egérfarkú és kormos Tzitzkórónak gyenge fűszerszámos szaga, és kesernyés íze, gyengén ingerlkő, erősítő és görtsoszlató ereje van.
Levelének és virágának öntött theájával hasznosan lehet élni a vérfolyásokban, a felettébb bőv havi tisztulásban és aranyér folyásában, az elgyengülésből származó vérköpésben, a szünni nem akaró hasmenésben, és a szélkólikában. De ezekben meg kell várni, hogy hüljön meg a thea és azt hidegen kell inni. Továbbá a meleg theájával mint görcsoszlatóval jó élni a szülés után való fájdalmakban, gyomorgörtsben, havitisztúlás rekedése miatt való kínokban, belső részek dugulásában.
A Tzotzkóróból készült orvosságokkal hosszasan kell élni, mert lassanként munkálkodik, de osztán annál bizonyosabban. Lehet megszárasztva is élni vele, de jobb nyersen, van is mód benne, mert egész télen által a hó alatt is zöld. A kertben való termesztés által sokat elveszt az erejéből".
ZELENYÁK JÁNOS lekéri plébános 1908-ban ,,A gyógynövények hatása és használata" című könyvében így ír a cickafarkról: ,,A fű virágja, levele és gyökere hasznos. A leveleknek kesernyés, fanyar ízük van. A virágok aromatikusabbak, ízük fűszeresen zamatos és kékes színű éterikus olajat tartalmaznak. Éppen ezen tartalmánál fogva, általánosan kedvelt és hasznos gyógyfű. Nemcsak aranyér, bőséges havibaj, vérfolyás és várhányás, hanem edző, erősítő hatásánál fogva reumatikus, ízületi és idegbajoknál is.
A fű kipréselt nedűjét külsőleg sebek tisztítására szokás használni, a virágokat megfőzve teának, a gyökeret kámforszagú olaja miatt megfőzve , reumatikus bajoknál izzasztó szernek, melegen kell bevenni."
VARRÓ ALADÁR BÉLA gyógyszerész úr ajánlásai: ,,A tüdő, végbél, méh, hólyag- és orrvérzés régi bevált gyógynövénye. Aranyeres vérzésnél jó eredménnyel használjuk a főzetéből készült teát. Nagy adagja vagy erős főzete épp ellenkező hatást válthat ki.
Görcsös gyomor- és bélbajoknál, a húgyutak megbetegedéseinél (amelyek más gyógyszerre nem javulnak), máj- és epebajoknál, és légzőszervek megbetegedéseinél gyakran rendelik. Idült hörghurutnál, nehéz légzésnél, rosszindulatú sebre, felrepedezett kézre és fakadékra az egész növényből forrázatot készítenek. A főzetet, de a friss növény nedvét is oszlató borogatásra szokták felhasználni. A főzethez 1 evőkanálnyi füvet veszünk 1/4 liter vízre.
A tavaszi vértisztító teák alkotórészét is szokta képezni. A nép a vérköpéssel járó tuberkulózisnál issza.
Érzékeny emberek a virág érintésétől bőrgyulladást szoktak kapni.
Lábadozó és vérszegény betegek fűkeveréke: földieperlevél, illatos ibolyalevél, martilapu levél, közönséges orbáncfű, ezerjófű, cickafarkfű, hársvirág, libapimpó, vízitorma, orvosi kanáltorma 10-10 gr, 100 gr makk-kávé.
E keverékből 1 evőkanálnyit veszünk 1 csésze teára és ezt naponta háromszor isszuk. Áztatással is készülhet."
Dr. OLÁH ANDOR ,, biogyógyszerek" című könyvében írja: ,,A népi orvoslás a cickafarokkal – épp úgy mint az ezerjófűvel – elsősorban gyomor és bőrbajokat gyógyít. Recept gyomorfekély, gyomorhurut (,,gyomorbaj", gyomorfájás) ellen: - fél marék cickafarkot (föld feletti részt, herbát) forrázz le fél liter vízzel, ebből háromszor napjában igyál egy-egy csészényit.
Kenőcsöt is készítenek oly módon, hogy az összetört növényt zsírral keverik össze, és nehezen gyógyuló gennyes sebeket és gennyes bőrfertőzéseket (pyodermiát, kelést, tájogot stb) égési sebeket kezelnek vele.
Az azulenol kenőcs ennek a népi gyógyszernek a modern mása: a cickafark azulén hatóanyagának 30 mg-ját tartalmazza, vazelin típusú kenőcsben. Javallata megegyezik a népi alkalmazásmóddal: sarjadzás és hámosodás elősegítésére, lábszárfekélyre, égési és fagyási sebekre, felfekvésre, méhszájsebre.
Nőgyógyászati recept fehér folyás ellen: irrigálásra fél liter vízzel forrázunk le egy marék cickafarkot.
A régi gyógynövénykönyvek a cickafarkot panaceának, minden baj gyógyítójának mondják. Ez túlzás, de csakugyan nagy a hatásterülete az antibiotikus és gyulladásellenes illóolajának köszönhetően. "
SZABÓ GYURI BÁCSI A ,,Bükki füves ember" tanácsai a cickafarkról: ,,Ezt a növényt a nők részére teremtette a Jóisten. Óvja, védi a női szerveket, de óvatosan kell használni a teáját.
A gyógynövényszakma háromféleképpen vásárolja fel. Csak a virágját, a csipetet, ami annyit jelent, hogy 2-3 cm-es szárral lecsípjük a virágot. Külön gyűjtik a füvet (ez a virág és a levél együtt), és tavasszal csak a leveleket. Ezek közül a csipettel kell a legóvatosabban bánni, mert ha ebből erős teát főzünk, vagy sokat iszunk, rosszul fogjuk magunkat érezni ,,nem lesz miénk a fejünk". Éppen ezért csak a virágját nem javasolom senkinek, hiszen erős hatású gyógynövény. Az olyan cickafarkból is csak keveset tegyünk a teába, amelyikben sok virág található.
A növény az alábbi bajokra használ: görcsös gyomor és bélfájdalom, húgyutak megbetegedései, légzőszervi bajoknál és idült hörghurut esetén, rosszindulatú sebekre, felrepedezett kézre. Máj és epebajok, a tüdő, végbél, méh, hólyag és orrvérzés régi, bevált gyógyítója. Női serdülőkori ivaréréskor és változó korban nagyon jó hatást lehet vele elérni. Pakolást is lehet vele készíteni.
Görcsös gyomorfájdalomnál nagyon gyenge forrázatot készítsünk, azaz 2,5 dl forrásban lévő vízzel egy csapott teáskanál füvet öntsünk le. Vigyázzunk ne legyen benne csak 1-2 szál virág. Ezt az enyhe forrázatot naponta kétszer, reggel és este étkezés előtt igyuk egy hétig három naponként. Utána tartsunk egy hét szünetet, majd egy hónapig minden héten egy gyenge forrázatot igyunk. Ennyinek elégnek kell lennie ahhoz, hogy a gyomor görcsölést megszüntesse.
Bélgörcsöknél két hétig háromnaponként este, étkezés után igyunk meg egy gyenge forrázatot.
A húgyutak betegségeinél ugyancsak egy hónapig, minden harmadik nap reggel étkezés előtt igyunk meg egy csésze cickafarkteát. Ha az egy hónap alatt a vizeletünk nem lett tiszta, és kellemetlen szaga van, forduljunk orvoshoz és mondjuk el neki mit ittunk eddig.
Légzőszervi megbetegedéseknél és idült hörghurutnál javaslom, hogy inhalálásra egy egyliteres lábasban forrázunk le egy csapott evőkanál cickafarkat, és fejünket letakarva az orrunkon és a szánkon felváltva szíjuk be a tea páráját. Ne hajoljunk túl közel az edényhez, ne legyen forró a gőz, amit belélegzünk. Aki a belégzéskor allergiás tüneteket érez magán, ne inhaláljon, Inni is kell belőle egy hétig minden nap egy csésze forrázatot, mindegy, hogy melyik napszakban, de vigyázzunk arra. hogy a forrázatban csak kevés virág legyen!
Máj és epebántalmaknál két héten keresztül minden második reggel, étkezés előtt kell meginni egy gyenge cickafarkteát
Serdülőkorban levő lányok a menses első napjáig igyanak meg egy csésze teát cickafark és pásztortáska 1-1 arányú keverékéből a nap bármelyik szakában, ebből a keverékből is csak a csapott teáskanál fűből.
A változó korban levő nőknek javallom, hogy a menses kimaradásának a kezdetén, amikor a ciklus ideje van, igyanak meg 1-2, esetleg három napig egy csésze teát az alábbi keverékből: 1 rész cickafark, 1 rész zsurló, 1/2 rész veronika. A teát akkor igyák meg, amikor ráérnek, teaivás közben üljenek le, engedjék el magukat, hunyják be a szemüket és lassan kortyolgassanak.
Lehet aranyérre kenőcsöt is készíteni 2 rész cickafark és 1 rész körömvirágból. A friss cickafarkot és körömvirágot annyi zsírral forraljuk 3-4 percig, amennyi ellepi. Két-három napi állás után újból felforraljuk a zsírt, és egy-két rottyanás után leszűrjük. Hűtőben tartjuk. Krémkészítésre a cickafarkvirág is használható. Minden székelés és fürdés után a végbélnyílást bekenjük ezzel a kenőccsel, még a zárógyűrűn belül is."
Dr. KMETH SÁNDOR:
Lelki hatása: a cickafark segíti a kényszeredetten kifelé fordult lélek visszahúzódását, s befelé fordulást. A kiszolgáltatottság miatt megjelenő "sebek" gyógyulását és a lélek megtisztulását támogatja. Serkenti a belső határok, az értékrend visszaállítását, gátolja a "szétfolyást".
Részletes ismertetése: E növény a külső és a belső vérzések természetes csillapítója, elállítója. Összehúzó és szárító hatásánál fogva kitűnő sebgyógyító. Felszíni sérülések, gennyes sebek, nedvedző fekélyek kezelésére frissen préselt leve, illetve forrázata egyaránt alkalmas. Az általános kötőszöveti gyengeségben szenvedők számára a tónust fokozó tulajdonsága miatt kiváló.
A kötőszöveti gyengeség, illetve az erőlködés miatt kialakuló "aranyeret" a növény friss leve, vagy a belőle készült kenőcs és tinktúra kúraszerű, helyi használata képes nyomtalanul eltüntetni.
Az emésztőrendszer renyheségét, főleg a vastagbél területén - a feszesség fokozása révén szünteti. A lábszáron megjelenő visszértágulatok és azok kifekélyesedései eredményesen kezelhetők forrázatának fogyasztásával, és a lábszár ezzel egyidejű, a forrázatbók készült borogatásával.
Vízhajtó és fertőtlenítő hatás alkalmassá teszi a vese és a húgyúti fertőzések, gyulladások, (véres, gennyes vizelet) kezelésére. Az inkontinencia estén is hatásos.
A méh izomzatát összehúzza és erős vérzését csillapítja. Idegnyugtató, görcsoldó tulajdonsága főleg menstruációs panaszok jelentkezésekor áldásos. Az elhalt magzat eltávolításában, az erősen tapadó méhnyálkahártya lelökődésében jelentősen segédkezik, túladagolása viszont a magzat elvesztéséhez, a méh görcsös összehúzódásához vezet. A petefészekben megjelenő savós ciszták visszafejlődését is elősegíti. Szárító, fertőtlenítő hatása a hüvely folyásos betegségeit, méhszájsebet "intim tus" formájában alkalmazva szünteti.
Az ínyvérzést, szájüregi fertőzést a forrázattal történő öblögetés elmulasztja és az aftózus sebek gyógyulását serkenti.
A májműködést visszafogja, így csökkenti az epe termelését és összehúzó hatása miatt az epehólyag kiürülését eredményezi, ezáltal fiatalítja az epét. a májgyulladás gyógyításában eredményesen alkalmazható.
Megkötés: várandós nők csak fokozott óvatossággal, vagy egyáltalán ne alkalmazzák belsőleg.
A cikk Lovassy Ilona gyűjtése
