Már a begyűjtés közben kezdd meg a feldolgozást

A begyűjtött friss gyógynövényeket azonnal ki kell teríteni. Nem szabad huzamosabb ideig zsákokban vagy halmokban tárolni, mert befüllednek, színüket elveszítik, értékük csökken.

A virágokat, a leveleket és a száras növényi részeket (füvek, herbák) szigorúan árnyékos helyen kell szárítani.

A gyökerek, a kérgek, a termések napfényre is kiteríthetők.

Szárításra általában a házak padlásait szokták igénybe venni. Érdemes szárítókereteket alkalmazni, mert a szárítókeretekből annyit lehet egymásra helyezni, amennyit a padlás magassága megenged.
A szárításra használt hely legyen tiszta, könnyen takarítható, szellőztethető és lehetőleg világos.

A gyógynövényeket a lehető legvékonyabb rétegben kell elteríteni. Minél kisebb méretű a begyűjtött növényrész, annál vékonyabb rétegben kell kiteríteni. A húsos, nedvdús gyökereket egymás mellé kell elhelyezni, nem szabad rétegezni.

Szárítókereteket házilag is könnyű készíteni, keretük léc, aljuk lehet szövet háló, drót, vessző vagy nád is.

A szárítást elősegíthetjük óvatos átforgatással, vigyázva arra, nehogy a virágok széthulljanak, a levelek pedig a szárakról túlságos mértékben leperegjenek.

Ha egy időben szárítunk több növényt, akkor azokat jól különítsük el.

A gyógynövények szárításához használhatunk műszárító eszközöket, aszalókat is. Az a fontos, hogy hőmérséklet 60—70 °C-nál magasabb nem lehet.

Mikor megfelelően szárazak a gyógynövények

A virágok és a levelek akkor megfelelően szárazak, ha a próbánál az ujjak között könnyen szétmorzsolhatok, kocsányuk, illetve nyelük is pattanva eltördelhető.

A hajtásoknak (füvek, herbák) elvékonyodó virágos, leveles részei előbb megszáradnak, de csak akkor tekinthetők megfelelően száraznak, ha már a szárak vastagabb részei is pattanva eltördelhetők.

A jól megszárított gyökerek és kérgek rugalmasságukat elveszítik, merevek, kemények és ezek is akkor szárazak igazán, amikor pattanva eltördelhetők.

A terméseket sem szabad csupán megaszalni. Addig kell szárítani őket, amíg az ujjaink között már szétroppanthatók.

A gyógynövényeket megszáradásuk után nem szabad elterítve hagyni!

A gyógynövények érzékenyek a fényre és a levegőre. Színüket elveszíthetik, belső értékük csökken. Erre különösen az útifű- és a gyöngyviráglevelek érzékenyek.

A megszáradt növényeket zsákokba kell tenni, vagy halomba összerakva ponyvával letakarni.

Amikor a gyógynövényeket megszárítottuk, még van minimális nedvességtartalma. Ezért soha nem szabad légmentes csomagolásba tenni. Biztosítsuk a szellőzés lehetőségét a tárolás alatt.

A megszárított növényeket száraz, hűvös helyen kell tárolni.

Forrás: Rápóti Jenő — Romváry Vilmos, Gyógyító növények