HÁRS - Tillia (Kislevelű hárs - Tilia cordata; Nagylevelű hársfa - Tilia platyphyllos)

Június hónapban elérkezett a hársfa virágzásának ideje, ne feledkezzünk meg erről a csodálatos gyógyító növényünkről, mely a házi patikánk számára pótolhatatlan!

A hársfát hatalmas koronája, szív alakú levelei, virágának édes szaga, a lombja között csicsergő madarak és zümmögő méhek minden nép kedves és szent fájává tették.
Alatta tartották a falusi törvényszéket s a táncos-játékos összejöveteleket. Gyakori emlékfa, gonosz járó estéken hársfaháncsot kötnek a tehén szarvára, a köpülőre, sajtárra.

Sió, a Balaton tündére minden udvarlójától bakonyi hársvirág mézet kívánt, hogy vele arany fürtjeit locsolhassa.

A magyar kertekben is igen sok hársfa volt. A hársfák ágait mesterségesen hajlítgatták mindaddig, amíg az árnyékos lombok és az egyenesre növesztett ágak alkalmasak nem lettek egy-egy nyári mulatóház vagy filagória építésére. Különösen kedvelte a hársfát a kuruc fejedelem, II. Rákóczi Ferenc. Bajmócon volt egy igen szép hársfája.

Takáts Sándor kutatásai nyomán több helyről sorol fel adatokat Rákócziak ültette hársakról és azokban készített filagóriákról. De a népképzelet is számos öreg hársfát ruházott fel Rákóczi-fája névvel. Kaposvár vidékén állt Csokonai Vitéz Mihály hársfája; így nevezték el, mert a költő szeretett annak terebélyes lombja alatt pihenni. Ennek a később elpusztult hársnak a fájából íróasztalt készíttetett Kisfaludy Atala, melyet a debreceni Csokonai-körnek küldött, hogy az 1905. január 20-án Csokonai halálának százéves évfordulójára rendezett ünnepségen ott legyen. Nagyon szerette svábhegyi villája hársait Jókai Mór, aki önéletrajzát így fejezi be: ,,

És mostan legvégül hadd szóljak rólatok, leghívebb munkatársaim, gyámolítóim: édes zöld fáim, a kiket ültettem, magjáról növeltem, ojtva idomítottam, égnek emelkedő földi hársak. Ti tudjátok, mennyit suttogtatok nekem, mennyi gondolatot hullattatok alá virágaitokkal; hányszor kerestem nálatok eszmét, fölüdülést; mennyi ábrándot, álmot árnyékoltatok be, egész világ üldözése ellen hogy rejtettetek el? Ha valaki egyszer ide jön azt kérdezni, miként tudtam többet dolgozni nyáron, mint télen: mondjátok el, hogy ti voltatok ott akkor”.

A hárs fája szívós, szilárd, hajlékony, de nem rugalmas. A külső építészetben nem alkalmazható, mert az időjárás változásai és a víz hatása tartósságát csökkenti. Puhasága miatt könnyen megmunkálható. Sok híres gótikus és barokk oltár faragványai készültek belőle, sok középkori mester használt hársfát Krisztus és Mária megformálására, ezért kapta a lignum sacrum, azaz ’szent fa’

A régiségben a hárs szavunk két jelentésben volt használatos. Az egyik maga a fa, a másik, a fa háncsa amely szőlőkötözésre, kötélfonásra, ágy készítésére használtak. A hárs szavunkkal kapcsolatban felvetődik egy olyan magyarázatnak a lehetősége, hogy a hás-hárs esetleg azonos a hasad, hasít igék tövével, tehát nem más mint hasadó fa, azaz olyan fa, amelynek a kérgét könnyen le lehet hasítani, hántani. Régen ugyanis a hárs kérgét lehántották, az évnek egy szakaszában azt mondták, hogy a hársak hámlanak, és a lehántott kéreg erős rostjait különböző célokra használták.

Baróti Szabó Dávidnál olvasható, hogy „Addig hántsd a’ hárs-fát, a’ míg hámlik.”

Egy 1820-as urbárium szerint Erdélyben a Lázár család 40 ditrói jobbágya minden évben köteles volt egy-egy hárskötelet beszolgáltatni. A hárskötelet még a XX. század elején is használták, és az úgynevezett farkashárs kérgéből készítették.

A magyar nyelvterület keleti felén zádokfa , vagy szádokfa néven ismert. „A régi pogány világban szent fa, istenek fája; a kereszténységben is sokáig szent árnyékú fa, a XIX. században még sok helyen zádokfák álltak a templomok mellett. Ennek fájából készültek régen a vért áldozó szent kelyhek vagy csészék is” (Rácz János Növénynevek enciklopédiája)

Nem mindegy milyen hársfa virágot gyűjtünk: A Kárpát-medencében a hársnak három fajtája ismeretes:

• Kis levelű hárs – Tilia cordata
• Nagy levelű hárs – Tilia plathyphylos
• Ezüstlevelű hárs – Tilia tomentosa

A KIS LEVELŰ HÁRS – levelének mérete mind a három fajta közül a legkisebb, felismerhető a levél fonákján az érzugokban található rozsdavörös szakállas szőrképletről. A kis levelű hárs virága az amit szívbetegek is bizalommal használhatnak, ugyanis a nagy levelű hárssal ellentétben nem okoz erős szívdobogást. A hársak közül a legkésőbb virágzik.

A KÖZÖNSÉGES HÁRS (ezüstlevelű hárs) , levelének fonákja fakó színű, az érzugokban levő szőrök fehérek, innen kapja ezüstös színét. Az ezüstlevelű hárs virága nem alkalmas drognak.

A NAGY LEVELŰ HÁRS – nevét leveleinek nagy mérető kapta, valamint onnan is felismerhető, hogy a többitől eltérően élénkebb zöld színűek. Nagyon érzékeny a szennyezett levegőre és a sóra. Virágát szívbetegek ne használják, ugyanis számukra szívdobogást okozhat.

ÖREGANYÁINK hagyatékából maradt ránk, hogy:

• kamilla, menta, hárs, - emésztést serkentő növények
• gyermek fürdővizébe téve jótékony, nyugtató hatású
• a hársfa teája szódabikarbónával keverve hatásos toroköblögető mandulagyulladás esetén
• forrázata segíti az epeműködést
• teája ugyancsak kiváló borogatásként 10-15 percig alkalmazva fáradt, karikás szemre.
• nagyon jó vizelethajtóm gyomorerősítő
• köhögés, hörghurut, asztma esetén kiváló gyógyhatású, emellett
• izzasztó, köptető és enyhe nyugtató hatása is van
• orbáncfűvel keverve, bevált, szívidegnyugtató hatása van
• a belőle készített fürdő jó a reumás panaszok enyhítésére.
• öreganyáink a szenes vizet hársfavirággal keverve gyógyírként használták a sok vért veszített nők esetébe.

A virág gyűjtésének ideje nagyon fontos, mert sem a még zárt bimbó, sem a túl nyílott virág nem alkalmas jó gyógyító anyagnak. A teljesen kinyílott virág száradáskor széthullik, ezért a virágokat röviddel a kinyílásuk után gyűjtsük. Szellős helyen, lazán szétterítve a lehető legrövidebb időn belül igyekezzünk megszárítani.

TEÁJÁT bizalommal használhatjuk köhögés csillapítóként, torokgyulladás esetén. Jelentős a feszültségoldó, nyugtató hatása. Mivel izzasztó hatású, jelentős a bőrtisztító hatása is. Ajánlott még a használata rossz szagú széklet, hasmenés és vastagbélgörcs esetén is.

TEA készítés: 2 teáskanálnyi hársfavirágot forrázunk le 2-3 dl. vízzel. Ajánlatos jó melegen fogyasztani.

IZZASZTÓKÚRÁHOZ: 1:1 arányban kevert hárs és bodzavirágból 3-4 evőkanálnyi mennyiséget forrázunk le fél liter vízzel, 15 percig hagyjuk állni, majd szűrjük le. Amikor már egy kicsit lehűlt (hogy ne vegye el a citrom C vitamin tartalmát), csavarjuk bele fél citrom levét és adjunk hozzá 2-3 kanálnyi sötét színű mézet (pl. az erdei méz, de lehet virágméz is). A beteg már az ágyban fogyassza el az egészet szép lassan kortyolva, takarózzon be jó melegen és húsz percen belül megkezdődik a jótékony izzadás. - Ne vigyük túlzásba a fogyasztását, mert erős szívdobogást okozhat!

Két éven aluli gyermekeknek ne adjunk hársfateát!

ZELENYÁK JÁNOS lekéri plébános (1908) így ír a hárs használatáról: ,,A hársfa virágát izzasztó teánmak használjuk. Az égetett hársfa szene (Carbones ligni) borecetben oldva (1 deci borecetbe egy gramm faszénpor adható) vérköpés ellen ajánlatos. A hársfa héjának kifacsart leve égési sebeket gyógyít. A szénpor, fogtisztító szer”.

VARRÓ ALADÁR BÉLA gyógyszerész úr (1881-1956) ,,A gyógynövények gyógyhatásai” című könyvében a következő jó tanáccsal lát el bennünket a hárs gyógyító hatásával kapcsolatban: ,,Felhasználjuk a virágát és a hársfaszén (carbo) porát. Ott alkalmazzák, ahol a beteg nem könnyen izzasztható meg. Alkalmazzák hűlési esetekben (spanyolnátha), fájdalmas reumánál és köszvénynél. Sokáig nem szabad használni, mert szívpanaszokra adhat okot.

Vizelethajtó, gyomorerősítő, görccsillapító a virágából készített főzet (10 gr. ¼ liter vízzel forrázva).

Ezt a teát felhasználjuk katarrusos meghűlésnél, nátha, idült köhögés, tüdő elnyálkásodás, hörghurut és altesti bántalmaknál, amelyek a vesére vezethetők vissza. Az említett esetekben a teát mindenkor ágyban és forrón kell meginni. Ugyanezt a teát jó eredménnyel használhatjuk sápadtság leküzdésére.

Ha a fenti teafőzethez mézet vagy nyers cukrot teszünk spanyolnátha ellen kipróbált háziszert kapunk. Itt jegyezzük meg, hogy a hársfateát mindig csak forrázzuk!

A hársfa illóolajának van meg a gyógyító hatása, ezért csak friss, vagy egy évnél nem idősebb virágot használunk!

A fakéreg rostjából kalapálással nyert mézgát daganatok és sebek gyógyítására szokták használni.

A nemes vad, továbbá kecske, birka kedvenc takarmánya a hársfalevél.”

HÁRSFASZÉN: (Carbo tiliae, Carbo ligni) egészen fekete por, melynek hamujában a fa ásványi alkotórészei visszamaradnak és – mert rendesen égetését vas edényben végzik – meglehetősen sok vasat tartalmaz. Közismert a szénpornak felhasználása gyomor bántalmaknák, felfúvódás esetében és féloldali fejgörcsnél (hemicrania), mely hatása annak tudható be, hogy gázokat és vízben szuszpendált anyagokat energikusan elnyeli. A finoma eloszlatott faszénpor kitűnő még rossz szagú sebek kezelésére is.

Mirigydaganatok és makacs bőrbajoknál is ajánlják.”

BEYTHE ANDRÁS Fiveskönyvében (1595) olvashatjuk: ,, HÁRSFÁNAK Nevezeti Deákul Tilia, magyarul hársfa. 

Természeti: Az levelei szorító természetűek.

Hasznai: Az vizét ha iszod, colika ellen jó, vérhast is gyógyít. Igen jó korságosoknak is az hársfa virág vizét innia. Az hársfa szenet ecötben olts meg,és az ráknak az fejér szömével törd öszve, ha megiszod, alutt vért gyógyít, vérpökést megállat. Az hársfa belső héjának nedvessége az égést nyilván meggyógyítja.”

  A cikk Lovassy Ilona gyűjtése